Miklós
-7 °C
4 °C

Járai: Magyarország az utolsó helyen

2004.12.30. 16:00
Járai Zsigmond szerint nőtt a külföldi befektetők bizalma az ország iránt, ugyanakkor a gazdaságpolitikai megszorítások egy része elmaradt. A jegybank elnöke úgy látja, hogy a lakosság nincs kellően tisztában a svájci frank, illetve euró alapú kölcsönök kockázataival.
A Magyar Nemzeti Bank szempontjából a 2004-es évet vegyes folyamatok jellemezték, az infláció az MNB által felvázolt úton haladt, a jegybankot viszont számos megalapozatlan támadás érte, és év végén az Európai Unió joggyakorlatával ellentétes törvényt fogadott el a parlament - összegezte Járai Zsigmond, az MNB elnöke az elköszönő év fő tendenciáit az MTI-nek.

Teljesült a cél

Kifejtette: a jegybank azt várta, hogy az év eleji áfa-emelések hatására megemelkedő infláció után az év második felében csökken majd a pénzromlás üteme. "Ez a várakozás beigazolódott, most már úgy tűnik, hogy elérjük a kormánnyal közösen kitűzött inflációs célt, 2004 decemberében várhatóan hat százalék alá esik vissza a pénzromlás 12 hónapra visszatekintő üteme" - mondta Járai Zsigmond. A jegybank elnöke azt várja, hogy éves átlagban az infláció 6,7-6,8 százalék lesz.

Járai szerint ugyanakkor a gazdaságpolitikában a vártnál kisebb szigorítás történt. "A ténylegesen megvalósított gyakorlat kevesebb volt, mint amit az ország a konvergencia-programban vállalt" - mondta. A jegybank elnöke szerint az Európai Unióhoz frissen csatlakozott tíz ország között a gazdasági mutatók összevetésében Magyarország az utolsó helyeken szereplő államok közé került. Járai hangoztatta: jövőre a monetáris politikában csak akkor lehet lazítani, ha szigorúbb lesz a gazdaságpolitika, benne a költségvetési politika. "A 2005-ös költségvetés már magában hordja ennek bizonyos jeleit" - tette hozzá, ugyanakkor a nemzetközi összehasonlításban is magas kamatszintet az MNB csak óvatosan kívánja csökkenteni

Nem az ő hibájuk

A jegybank elnöke elismerte, hogy az erős forint nehézségeket okoz az exportőröknek, de Járai szerint az árfolyamról nem az MNB tehet. Mint elmondta az euró az elmúlt három évben majdnem ötven százalékkal erősödött a dollárhoz képest, és ez nemcsak Magyarország, hanem a nála jóval fejlettebb EU-tagállamok vezetőinek is fejfájást okozott. Mivel pedig a 2004-es költségvetés céljai nem teljesültek, Járai úgy látja, nem érdemes elkapkodni az euró előszobájának számító ERM-II-be rendszerre történő áttérést.

Járai szerint a későbbi folyamatok alakulására árnyékot vethet, hogy a bankok tarthatatlanul magas kamatrésekkel dolgoztak, és a hitelezés a devizahitelezés felé tolódott el. A jegybank elnöke úgy látja, hogy a lakosság nincs kellően tisztában a svájci frank, illetve euró alapú kölcsönök kockázataival.