Maradnak a közjegyzők a lakáshitelezésben

A közjegyzők úgy vélik, hogy díjaik tovább már nem csökkenthetők. Tevékenységükre ugyanis nem kapnak állami támogatást, így olyan tarifát kell alkalmazniuk, amely mellett rentábilis a működés. A bruttó bevételnek jellemzően a 10 százaléka marad meg.

A lakáshitelek esetében egyébként más a tarifa, mint az átlagos ügyekben. Ott a munkadíj negyedét kérhetik el, plusz ennek negyven százaléka mint költségátalány számítandó hozzá, s ezt tetézi az idén januárban erre bevezetett 25 százalékos áfa. Az így számítottnak azonban akár a duplája is elkérhető, ha a közjegyző kiszáll a szerződéskötésekhez.

Nem annyi a bevétel

A MOKK szerint félrevezetőek voltak Horváth Csabának, a parlament lakásügyi albizottsága vezetőjének arról szóló nyilatkozatai, hogy mekkora a közjegyzői költség, illetve mennyi bevételre tettek szert a közjegyzők. A képviselő szerint az ellenjegyzés 90 százalékban a bankfiókokban történik, ami dupla díjfelszámítást tesz lehetővé.

Egyes közjegyzők komplett irodát vezetnek például OTP Bank-fiókokban, így azért sem korrekt a személyes részvételért kétszeres díjat felszámítani, mert egy nap alatt, ugyanazon a helyen több szerződést is szignálnak a közjegyzők.

Horváth szerint járható út lenne a jövőben, ha a közjegyzői díjak beépülnének a banki eljárási költségek közé, így a banknak is érdeke lenne ezen költségelem alacsonyan tartása.

Maradnak

Ma már szó sincs a közjegyzők kiiktatásáról a lakáshitel-szerződések megkötése során. Egyébként sehol a világon nincs olyan rendszer, ahol a bankok maguk, a saját ügyükben közokiratot állíthatnak ki. Ez a közjegyzők szerint további erőfölényt teremtene az ügyfelekkel szemben.

Ha nem lenne kötelező a közjegyzői jelenlét, a bankok akkor is megkövetelnék, mivel a jelzáloglevél-befektetők elvárják, hogy a befektetett pénzük biztonságban legyen, amit éppen a hiteltartozás fejében per nélkül végrehajtható ingatlanfedezet biztosít a számukra.