A befektetőket csábítja a jegybank a magas a kamattal

Járai Zsigmond szerint az euró bevezetésének 2010-es céldátuma elvileg elérhető, de csak gazdaságpolitikai reformmal, az állami kiadások jelentős csökkentésével, ami mellett megvan a politikai egység és meg is kezdődik legkésőbb a 2006-os választások után. "Úgy látom a politikai elit körében egyre inkább megérett az elhatározás és tudat, hogy komoly reformokra van szükség a gazdaságban és bízom benne, hogy ezt előbb utóbb meg is fogják tenni" - mondta a jegybank elnöke a közszolgálati rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Karcsúsítás

Járai, az állami alkalmazottak számának csökkentése mellett, az állami bürokrácia egyszerűsítését jelölte meg a gazdasági növekedés ösztönzésének szükséges lépései között. Nincs annál veszélyesebb dolog, mint adócsökkentésről beszélni az állami kiadások csökkentése nélkül. A jegybankelnök szerint a reformok végrehajtása esetén akár az ír példát is megismételheti Magyarország a gazdasági növekedés terén.

A jegybank elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarország pénzügyi helyzete stabil - biztosítja ezt többek között a 13 milliárd eurós jegybanki tartalék, de az EU-tagság is védernyőt jelent e tekintetben - ugyanakkor konkrét veszélynek nevezte a forint gyengülésének lehetőségét. "Azért tartjuk viszonylag magasan a kamatot, hogy vonzó legyen a külföldi befektetők számára. Úgy gondoljuk, hogy ha drasztikusan - több százalékkal - lecsökkentettük volna, vagy csökkentenénk a kamatot, és ezt a piac nem fogadta volna el, akkor egy forintgyengülés is bekövetkezhetett volna".

Lejtőn

A jegybank elnöke szerint az elmúlt évek gazdaságpolitikai hibái vezettek oda, hogy Magyarország hátrányosabb helyzetbe került a nemzetközi piacokon, mint korábban volt. Ezt jelzi, hogy a Standard and Poor's hitelminősítő intézet kétszer is leminősítette Magyarországot, amire az elmúl tíz évben nem volt példa. Járai szerint az euró bevezetése szempontjából a legutóbb az EU-hoz csatlakozó országok között az utolsó helyre csúszott vissza Magyarország, és a versenyképesség szempontjából a középmezőnyben van.

A befektetőkben egyre inkább az a kép alakult ki, hogy Magyarország lassan lefelé csúszó pályára került - mondta, megjegyezve azonban, hogy "nagyon nagy probléma nincs" hiszen a gazdaság az idén 3 százalék körüli ütemben fejlődik, sőt a 3,5 százalékot is elérheti. A csatlakozó országokkal összehasonlítva azonban ez mégis viszonylag rossz ütem - tette hozzá. Megjegyezte azt is, hogy az EU jövőre az ideinél gyorsabb gazdasági növekedésre számíthat, ami Magyarország számára is optimizmusra ad okot e tekintetben.

A külföldi eladósodás nagyon gyors növekedését az egyik legnagyobb problémának nevezte az MNB elnöke. "A külföldi eladósodás szempontjából abba a kedvezőtlen helyzetbe került az ország, mint amelyben a kilencvenes évek közepén volt" - mondta Járai Zsigmond emlékeztetve arra, hogy 2001-ben kétmilliárd euróra csökkent az ország nettó külföldi adóssága, ami mostanra elérte a 25-30 milliárd eurót.