Hozzáteszik, hogy Magyarország főbb kereskedelmi partnereinek GDP-növekedése is lassult, sőt egyes országokban negatívba fordult, így nemzetközi összehasonlításban továbbra is magasnak számít a magyar gazdasági növekedés.
Romlott a GDP szerkezete
A GDP szerkezete az idén az első negyedévben tovább romlott: a kedvezőtlen külgazdasági folyamatok mellett a beruházások is csökkentek, így a növekedést már csak a fogyasztás húzta. A PM az év hátralévő részében sem számít a lakossági fogyasztási dinamika jelentős lassulására, sőt a negyedik negyedévben gyorsulást feltételeznek.
A monetáris folyamatokat elemezve az összeállítás kiemeli, hogy a jegybank második, két százalékpontos kamatemelésének hatására szeptember elejére a forint árfolyama az MNB által szükségesnek tartott 250-260 forint/euró sávban stabilizálódott. A PM szerint ebben a tartományban mozgó árfolyam ad egyszerre esélyt a dezinfláció folytatásának és a versenyképesség megőrzésének, illetve javításának.
Romlott a versenyképesség
Az összefoglaló megállapítja, hogy a magyar gazdaság néhány évvel ezelőtt nemzetközi összehasonlításban is kedvezőnek tekinthető versenyképessége 2001-2002-ben romlott és a feldolgozóipari fajlagos munka költség index alapon számított mutató szerinti versenyképesség az idén az első negyedévben az 1995. azonos időszaki szintre zuhant vissza.
Az idei költségvetés az államadósság csökkenő növekedését és a deficit mérséklését célozta meg - áll a gyorsjelentésben. Ennek alapján a nettó finanszírozási szükségletet 832 milliárd forintban határozta meg. Az Államadósságkezelő Központ számításai szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye a tervezettnél 65 milliárd forinttal magasabb, 897 milliárd forint lesz az év végére. A gyorsjelentés szerint összességében az idén az első nyolc hónapban az államháztartás finanszírozása kiegyensúlyozott volt, egyedül januárban jelent meg jelentős túlfinanszírozás illetve júniusban alulfinanszírozás.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
