Ambrus
-7 °C
3 °C

Jó fizetések a magyar diplomásoknak

2005.08.29. 09:37
Míg a közszférában szakmunkásként éri meg dolgozni, addig a versenyszférában diplomásként. A havi bruttó alapbérek alapján a felsőfokú végzettségűek bérelőnye minden szektorban egyértelmű, mégis az utóbbiban dolgozók járnak a legjobban. Egy forprofit cég és egy civil szervezet egyetemet végzett munkatársának bérkülönbsége közel bruttó 130 ezer forint.

A főiskolát végzettek több mint kétszer annyit keresnek, mint az érettségizettek, az egyetemi diplomások pedig átlagosan kétszázezerrel kapnak több fizetést bruttóban havonta, mint a technikumot végzett szakemberek. Legalábbis ez derül ki a Foglalkoztatási Hivatal adataiból, amely a tavalyi alapbéreket foglalta statisztikába. A számokból kiderül, hogy az iskolai végzettség nemcsak a versenyszférában, hanem a nonprofit szektorban és a költségvetési munkahelyeken is nagymértékben meghatározza a javadalmazást.

A minimálnál több

Bár a statisztika szerint országos viszonylatban még a nyolc osztályt végzettek, sőt az általános iskolát be nem fejezők is többet keresnek a minimálbérnél, az ő helyzetük vitathatatlanul a legrosszabb. Míg ez utóbbiak havi alapbére kicsit több mint 68 ezer, addig a lemorzsolódottak bruttó 67 532 forintért dolgoznak havonta. A szakmunkások mindössze tízezerrel keresnek jobban. A közszférában dolgozó legkisebb iskolai végzettségűek és a szakmunkások helyzete azonban jobb a versenyszférában dolgozókénál, hiszen minden poszton majdnem tízezerrel többet kapnak.

Megfordul a helyzet a diplomás állások esetén, itt ugyanis a versenyszféra dolgozóinak javadalmazása kifejezetten magasabb a közszférásokéhoz képest. Míg az itt dolgozó főiskolát végzettek, átlagosan bruttó 163 ezret keresnek havonta, addig a versenyszférások közel 230 ezret.

Somodi Hajnalka, a Jobmonitor.hu állásgyűjtő portál kommunikációs igazgatója úgy tapasztalja, az interneten munkaerőt kereső cégek többsége sok esetben minimális elvárásként kezeli a diploma meglétét. Már az asszisztensi munkakörökhöz is feltétel a felsőfokú végzettség, sőt akad olyan álláshirdetés is, főleg executive asszisztensek esetében, ahol előny az MBA-végzettség. Ám ez csak az álláspályázathoz elég, az interjúkon és a béralkunál a szakmai tapasztalat, a gyakorlati idő mennyisége és az egyéni kompetenciák döntenek. Egy értékesítő esetében a meglévő kapcsolati tőke például nagyobb értéket képvisel, mint az, hogy hány és milyen diplomája van. A mérnök, az informatikus, a marketing- vagy a HR-vezető azonban nem nélkülözheti a szakirányú felsőfokú végzettséget – hangsúlyozza Somodi Hajnalka.

Jobb mint külföldön

A diplomások bérelőnye mégis nyilvánvaló, sőt az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének két kutatója szerint akkor is jól keresőknek számítanak, ha osztrák vagy épp német érettségizettek fizetésével vetjük össze havi fixüket. A magyar értelmiségiek ugyanis nagyjából a felével többet keresnek itthon, mint az említett országokban. Köllő János és Kertesi Gábor friss diplomások munkaerő-piaci helyzetét vizsgáló tanulmánya szerint ez a bérelőny érezhetően csökken, ha pályakezdőkről van szó.

Hiába a jobb kereset, a mértéke változhat, hiszen nem mindegy, hogy milyen területen végzett egy szakember, vagyis mekkora lesz iránta a kereslet. Kerti Piroska, a Watson Wyatt hazai képviselője úgy tapasztalja évenként szervezett bérfelmérésük alapján, hogy kedvező hatással van a pályakezdő, illetve a 2–5 éves tapasztalatú mérnökök jövedelmére, hogy egyre több cég telepíti Magyarországra a kutatás-fejlesztési, műszaki termékfejlesztési tevékenységét. A regionális szolgáltató központok számának emelkedése a több nyelven beszélő pénzügyi, közgazdász végzettségűek bérét növeli.

Nem mindegy, hogy főiskolai vagy egyetemi diplomája van valakinek, hiszen ez alapján is különbség van az alapbérek között. Míg a versenyszférában átlagosan több mint kilencvenezerrel ér kevesebbet a főiskolai diploma, addig a köz- és a nonprofit szférában körülbelül ötvenötezerrel. Egyértelműen a nonprofit szektorban lévők keresete a legalacsonyabb. Itt egy gimnáziumot végzett munkatárs bruttó alapbére a százezret sem éri el, s ez tizenkétezerrel kevesebb, mint a versenyszférában dolgozó kollégája esetében. A nonprofit szektor egyetemi diplomásainak javadalmazása is alig haladja meg a 190 ezret, ez viszont már közel 130 ezerrel kevesebb, mint ha egy forprofit cég foglalkoztatottja lenne.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!