Jó fizetések a magyar diplomásoknak

A főiskolát végzettek több mint kétszer annyit keresnek, mint az érettségizettek, az egyetemi diplomások pedig átlagosan kétszázezerrel kapnak több fizetést bruttóban havonta, mint a technikumot végzett szakemberek. Legalábbis ez derül ki a Foglalkoztatási Hivatal adataiból, amely a tavalyi alapbéreket foglalta statisztikába. A számokból kiderül, hogy az iskolai végzettség nemcsak a versenyszférában, hanem a nonprofit szektorban és a költségvetési munkahelyeken is nagymértékben meghatározza a javadalmazást.

A minimálnál több

Bár a statisztika szerint országos viszonylatban még a nyolc osztályt végzettek, sőt az általános iskolát be nem fejezők is többet keresnek a minimálbérnél, az ő helyzetük vitathatatlanul a legrosszabb. Míg ez utóbbiak havi alapbére kicsit több mint 68 ezer, addig a lemorzsolódottak bruttó 67 532 forintért dolgoznak havonta. A szakmunkások mindössze tízezerrel keresnek jobban. A közszférában dolgozó legkisebb iskolai végzettségűek és a szakmunkások helyzete azonban jobb a versenyszférában dolgozókénál, hiszen minden poszton majdnem tízezerrel többet kapnak.

Megfordul a helyzet a diplomás állások esetén, itt ugyanis a versenyszféra dolgozóinak javadalmazása kifejezetten magasabb a közszférásokéhoz képest. Míg az itt dolgozó főiskolát végzettek, átlagosan bruttó 163 ezret keresnek havonta, addig a versenyszférások közel 230 ezret.

Somodi Hajnalka, a Jobmonitor.hu állásgyűjtő portál kommunikációs igazgatója úgy tapasztalja, az interneten munkaerőt kereső cégek többsége sok esetben minimális elvárásként kezeli a diploma meglétét. Már az asszisztensi munkakörökhöz is feltétel a felsőfokú végzettség, sőt akad olyan álláshirdetés is, főleg executive asszisztensek esetében, ahol előny az MBA-végzettség. Ám ez csak az álláspályázathoz elég, az interjúkon és a béralkunál a szakmai tapasztalat, a gyakorlati idő mennyisége és az egyéni kompetenciák döntenek. Egy értékesítő esetében a meglévő kapcsolati tőke például nagyobb értéket képvisel, mint az, hogy hány és milyen diplomája van. A mérnök, az informatikus, a marketing- vagy a HR-vezető azonban nem nélkülözheti a szakirányú felsőfokú végzettséget – hangsúlyozza Somodi Hajnalka.

Jobb mint külföldön

A diplomások bérelőnye mégis nyilvánvaló, sőt az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének két kutatója szerint akkor is jól keresőknek számítanak, ha osztrák vagy épp német érettségizettek fizetésével vetjük össze havi fixüket. A magyar értelmiségiek ugyanis nagyjából a felével többet keresnek itthon, mint az említett országokban. Köllő János és Kertesi Gábor friss diplomások munkaerő-piaci helyzetét vizsgáló tanulmánya szerint ez a bérelőny érezhetően csökken, ha pályakezdőkről van szó.

Hiába a jobb kereset, a mértéke változhat, hiszen nem mindegy, hogy milyen területen végzett egy szakember, vagyis mekkora lesz iránta a kereslet. Kerti Piroska, a Watson Wyatt hazai képviselője úgy tapasztalja évenként szervezett bérfelmérésük alapján, hogy kedvező hatással van a pályakezdő, illetve a 2–5 éves tapasztalatú mérnökök jövedelmére, hogy egyre több cég telepíti Magyarországra a kutatás-fejlesztési, műszaki termékfejlesztési tevékenységét. A regionális szolgáltató központok számának emelkedése a több nyelven beszélő pénzügyi, közgazdász végzettségűek bérét növeli.

Nem mindegy, hogy főiskolai vagy egyetemi diplomája van valakinek, hiszen ez alapján is különbség van az alapbérek között. Míg a versenyszférában átlagosan több mint kilencvenezerrel ér kevesebbet a főiskolai diploma, addig a köz- és a nonprofit szférában körülbelül ötvenötezerrel. Egyértelműen a nonprofit szektorban lévők keresete a legalacsonyabb. Itt egy gimnáziumot végzett munkatárs bruttó alapbére a százezret sem éri el, s ez tizenkétezerrel kevesebb, mint a versenyszférában dolgozó kollégája esetében. A nonprofit szektor egyetemi diplomásainak javadalmazása is alig haladja meg a 190 ezret, ez viszont már közel 130 ezerrel kevesebb, mint ha egy forprofit cég foglalkoztatottja lenne.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!