Mária
-7 °C
3 °C

Londonban 2014-re várják a magyar eurót

2005.11.18. 12:16
Jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 8, de akár 10 százalékát is elérheti az eredményszemléletű államháztartási hiány. Az euró bevezetése így a következő évtized közepén válik reálissá a világ egyik legnagyobb befektetési házának pénteken Londonban kiadott elemzése szerint. A JP Morgan szerint "új Bokros-csomag" nem valószínű, az viszont igen, hogy Románia és Horvátország nálunk hamarabb vezeti be az eurót.
A JP Morgan szakértői a napokban Budapesten találkoztak a jegybank illetékeseivel; a tárgyalások "új fényt vetetettek a magyar költségvetési helyzet súlyosságára". Az aggályokat nem oszlatták el a pénzügyminisztériumban tartott megbeszélések sem - olvasható a pénteken kiadott globális feltörekvőpiaci helyzetértékelésben.

'Könnyen 10 százalék lehet'

Az elemzés szerint az MNB alapeseti forgatókönyve 2006-ban 7,8 százalékos államháztartási hiánnyal számol az idei évre várt 7,4-7,7 százalék után. A JP Morgan jelenlegi saját jövő évi hiányjóslata 8 százalék, de a cég londoni befektetési részlegének pénteken kiadott 18 oldalas elemzése szerint ezt az előrejelzést is komoly felfelé ható kockázatok terhelik, és a tényleges 2006-os hiány "könnyen 10 százalék környékén lehet".

A 10 százalék körüli deficitet az elemzés abban az esetben valószínűsíti, ha a választások utáni új kormány konszolidálja a MÁV adósságát és az összes olyan "kvázi-költségvetési" intézményt, amelyet még mindig a költségvetésen kívül számolnak el. Lehetséges a 10 százalék elérése akkor is, ha az EU ismét úgy rendelkezik, hogy az autópálya-építést nem lehet közszférán kívüli kiadásnak minősíteni.

Kételyek a PM-optimizmussal szemben

A JP Morgan londoni elemzői szerint ugyanakkor a pénzügyminisztérium jelenleg abból indul ki, hogy a magántőke bevonásával már elkezdett állami beruházásokat a EU jövőre kész lesz tényleges közös magán-állami (PPP) programokként kezelni. Ennek a feltételezésnek az eredményeként a 2006-os költségvetésbe (a 2005-ben elkezdett) autópálya-építésekre csak a GDP-érték 0,6 százalékának megfelelő kiadási tételt állítottak be.

Az elemzés szerint a JP Morgan szakértőinek változatlanul vannak kételyeik, de név nélkül idézett pénzügyminisztériumi forrásuk azt mondta, hogy az EU erre "előzetesen már rábólintott".

A JP Morgan szerint "jórészt reális" az a számítás, hogy a jövő évi adócsökkentések a GDP 1,5 százalékának megfelelő bevételkiesést okoznak. A deficitnek a GDP 1 százalékával egyenlő csökkentése azonban a kiadási oldal 2,5 százalékos GDP-arányos visszafogását feltételezi, és "úgy tűnik, a pénzügyminisztériumnak nincsenek egyértelmű elképzelései arról, hogy ezt hogy fogja elérni", áll az elemzésben.

Azon tényezők között, amelyek a cég a szerint a magyar kormányt rászoríthatják a költségvetés konszolidálására, az elemzés az EU részéről érkező fenyegetéseket említi, és azt, hogy Magyarország nyilván nem szeretne évekkel a többi új EU-tagállam után, utolsóként belépni az euróövezetbe.

Az EIB-kölcsönöket elveszíthetjük

A JP Morgan szerint a magyar hatóságok tudják, hogy az Európai Unió, ha keményebben akar reagálni a magyar deficitcélok sorozatos túllépésére, a kohéziós alapokból folyósított támogatásokat is leállíthatja. Az elemzés szerint ugyanakkor valószínűbb, hogy a brüsszeli fenyegetőzés rövid távon kimerül egy újabb formális figyelmeztetésben 2006 januárjában, majd még egyben a jövő év közepén. Ez utóbbi mindazonáltal már valószínűleg elvezet az Európai Beruházási Bank (EIB) kölcsöneinek leállításához.

Jóllehet a közvetlen uniós juttatások felfüggesztése nem küszöbönálló veszély, az állandó brüsszeli nyomás és az a kockázat, hogy a hitelminősítők lerontják a magyar adósosztályzatot, valószínűleg valós aggály a magyar kormányon belül, áll a londoni elemzésben.

A pénteki JP Morgan-elemzés szerint mindazonáltal a "fenntarthatatlan ikerdeficit" ellenére nem várnak válságot sem az MNB, sem a kormány illetékesei, és nem valószínű egy újabb "Bokros-stílusú sokkterápia" sem. Hozzáteszik ugyanakkor: "emiatt viszont az euróbevezetés csak a jövő évtized sztorija lesz".

Most a románokat várják elénk

A JP Morgan szerint - bár a nyilvánosság előtt mindkét nagy párt kitart a 2010-es euróbevezetés mellett - valószínű a valutauniós belépés késedelme "hozzávetőleg" 2014-ig. A 2010-es céldátum teljesítéséhez a költségvetési hiányt a következő három évben a GDP-érték legalább 5,5 százalékával kellene csökkenteni. A "nem választási évekre jellemző, tipikusan fél százalékos GDP-arányos" éves kiigazítási ütemet feltételezve azonban Magyarországon 2016 előtt sem tűnik valószínűnek az euró meghonosítása, áll az elemzésben.

Mindeközben a cég szerint Szlovákia valószínűleg már 2009-re az euróövezet tagja lehet, és valós az esélye annak, hogy Csehországban, sőt az EU-ba még be sem lépett országokban - például Romániában vagy Horvátországban - is előbb lesz euró, mint Magyarországon.

A JP Morgan szerint kellő politikai elszántsággal természetesen sokkal gyorsabban is végre lehet hajtani a költségvetési konszolidációt. Az elemzés név nélkül idéz egy politikai szakértőt, aki szerint a Fideszre jellemző, "a szocialistákénál nagyobb mértékű homogenitás és hatalmi centralizáció miatt" e párt kormányzása esetén kivitelezhetőbb a korábbi euróbevezetés.