Arabok vették fel a K&H-ügy milliárdjait?

2003.07.31. 11:54
A K&H-ügy újabb fordulatot vett, miután nyilvánosságra került, hogy a történetben más bank is érintett, és már pénzmosás miatt is folynak vizsgálatok. A Figyelő szerint nevük alapján arab származású személyek 4-6 milliárdot vettek fel készpénzben egy budapesti bankfiókban egy év leforgása alatt. A történetben természetesen egy újabb off-shore cég is felbukkan.
Készpénzt felvenni nem bűn - mondta hétfőn a Figyelőnek egy neve elhallgatását kérő informátor az Inter-Európa Bankban (IEB). A gazdasági hetilap szerint ezzel mintegy elismerte azt, amit a pénzintézet vezetése a hétvégén egy sajtóértesülésre reagálva határozottan cáfolt: az olasz SanPaolo-IMI-csoport érdekeltségébe tartozó bankot kell érteni a PSzÁF szűkszavú megfogalmazásában az "egy másik pénzintézet" kifejezés alatt.

Napi 13-19 milliós készpénzfelvétel egy éven át?

Ez a "másik pénzintézet" - írja a Figyelő a PSzÁF sajtóosztályának tájékoztatására hivatkozva - a K&H Equities brókercég sikkasztási ügyében célvizsgálatot tartó szervezet látókörébe került, és ott "érdekes" készpénz tranzakciókra lettek figyelmesek.

A gazdasági hetilap értesülései szerint a több mint tízmilliárd forintnyi eltűnt pénz útját fürkésző rendőrség is eljutott - a fő gyanúsított Kulcsár Attila ügyfeleinek átutalásait vizsgálva - az IEB-hez. A rendőrök arról kértek tájékoztatást: mi lett annak a többmilliárd forintnak a sorsa, amelyet az egyik ügyfél, az írországi bejegyzésű, off-shore státust élvező Montrade hazai kereskedelmi képviselete utalt át a pénzintézetnél vezetett két számlára.

Készpénzt felvenni valóban nem bűn, de arra nehezen találhattak magyarázatot, miért nem lett gyanús két, neve alapján arab származású férfi, akik - a Figyelő rendőrségi forrásból származó értesülései szerint - alig egy év leforgása alatt 4-6 milliárd forint készpénzt vettek föl az egyik IEB-fiókban. Ez, ha egy éven át minden munkanapon elballagnak a bankba, akkor napi 13-19 milliós készpénzfevételt jelentene. Ehhez a fedezetet a Montrade átutalásai biztosították.

Nem mindig fogtak gyanút

A bank az esetet firtató konkrét kérdésekre csak a kommünikében megfogalmazottakat ismételte meg: a jelentési kötelezettségek, törvények és szabályok szerint és azokat teljes mértékben betartva végezték tevékenységüket. Hozzátették: csak az elmúlt félévben "több száz esetben tettek bejelentést pénzmosás gyanús tranzakcióról a megfelelő rendőri szervek felé".

A Figyelő egyik, az ügyet jól ismerő forrása szerint könnyen elképzelhető, hogy a pénzintézet formailag teljesítette a szabályzatában a készpénzes tranzakciók nyilvántartására, vizsgálatára és bejelentésére vonatkozó passzusait, de bizonyos eseteknél "nem fogott gyanút". Ilyenkor a felügyelet - az esetek után hónapokkal megtett rendőrségi bejelentés ismeretében - utólag gondatlanságot állapíthat meg.

Titokzatos off-shore cégek ügyletei

A Montrade - ettől az átutalástól függetlenül is - a K&H-botrány egyik legtitokzatosabb résztvevője, hiszen hivatalosan már nem is létezik. A cég 2000 decemberében megszűnt, magyarországi kereskedelmi képviseletét idén márciusban törölték a cégbírósági nyilvántartásból.

Az ügy kirobbanásához vezető, a PSZÁF által szabálytalannak ítélt Pannonplast-felvásárlási akcióban azonban az év elején még felbukkant: a végül felügyeleti bírságra ítélt, szintén egy off-shore cég, az amerikai Britton Llc. érdekeltségébe tartozó Britton Kft. számára biztosította a tranzakcióhoz szükséges pénzügyi hátteret. Megvásárolta ugyanis a nagyváradi Lotus Market bevásárlóközpontban meglévő üzletrészét, úgy, hogy arra az eladónak vételi opciót biztosított.

A beruházás másik tulajdonosa a szintén Kulcsár ügyfélköréhez tartozó Alexandru Mudura erdélyi nagyvállalkozó - Medgyessy Péter miniszterelnök barátja -, aki ugyancsak részt vett a Pannonplast-ügyletben. A létesítmény kivitelezője pedig az Orbán-kormány idején állami autópálya-megrendelésekkel alaposan kistafírozott Betonút Rt., amely szintén a sikkasztással gyanúsított befektetési tanácsadóval intéztette ügyleteit, írja a Figyelő.

Követhetetlen pénzmozgások?

A Montrade - amelynek 1992 óta létező kereskedelmi képviseletét az Ibusz rendszerváltás előtti londoni irodáját irányító Schönthal Henrik vezette, és amelyet a budapesti I. kerület Pálya utca 4-6. szám alatti címre jegyeztek be - mindezek alapján tehát szorosan kapcsolható a Britton nevével fémjelzett üzleti körhöz. E magánszemélyeket, hazai és off-shore vállalkozásokat egyaránt felvonultató kör a Figyelő szerint esetenként alkalmas lehetett arra, hogy a külső szemlélő számára követhetetlenné váljon az egyes pénzátutalások útja és legfőképpen igazi címzettje.

A Montrade milliárdos átutalásai és a sorozatos készpénzfelvételek is arra utalnak, hogy a lánc végén található kereskedelmi bank egyfajta technikai végállomás, a "kifizetőhely" szerepét töltötte be, az arab származású ügyfelek pedig valószínűleg az igazi címzettek megbízására dolgoztak. A feladót és a végállomást minden bizonnyal pontosan ismerő Kulcsár Attila persze egyelőre hallgat. Az eddig legtöbb információt tartalmazó interjúját a Portfolió.hu internetes újságnak adta, ám abban két témáról "sokatmondóan" nem volt hajlandó beszélni: az elsikkasztott pénz sorsáról és a Brittonról.

Itthon hullanak a fejek

Az ügy közben itthon szedi az áldozatait. Előbb az Állami Autópálya-kezelő Rt. vezérigazgatója, Bitvai Miklós kényszerült távozni, mivel a sztrádapénzeknek szerepük volt a szabálytalan Pannonplast-ügylet finanszírozásában. A brókercégnél egy embert rendkívüli felmondással küldtek el, három munkatársat mentesítettek a munkavégzés alól. A K&H Bank vezérigazgatója, Rejtő E. Tibor és helyettese, Ludo Jacobs is felajánlotta lemondását, de várhatóan további felelősségre vonások is lesznek.

A múlt héten a Figyelő szerint egy igazi "tisztáldozat" következett: a Belügyminisztérium vezetése felfüggesztette beosztásából Bácskai János dandártábornokot, a még az Orbán-kormány tárcavezetője, Pintér Sándor irányítása alatt létrehozott Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ főigazgatóját. Az okot az szolgáltatta, hogy a Budapesti Katonai Ügyészség büntetőeljárást indított ellene hivatalos személy által elkövetett bűncselekmény alapos gyanúja miatt.

Habár a hivatalos magyarázat nem teremtett összefüggést a K&H-ügy és a felfüggesztés között, a tárca politikai államtitkára egyik sajtótájékoztatóján "valószínűsítette" a kapcsolatot. Lapinformációk arról szóltak, hogy Bácskait bűnpártolással gyanúsítják azután, hogy állítólag kapcsolatban állt Kulcsár Attilával, akivel Bécsben több alkalommal is találkozott. A dandártábornok azonban - később visszavont - újságnyilatkozatában a botrányban folyamatosan jelen lévő politikai és titkosszolgálati szálat említette felfüggesztésének okaként.

Szerinte Tóth András, a Miniszterelnöki Hivatal polgári titkosszolgálatokat irányító politikai államtitkára áll az elmozdítása hátterében, mivel "a Fidesz utolsó bástyájának" tartják. A megszólított politikus viszont nem csak cáfolta ezt a feltételezést, hanem maga is rátett egy lapáttal, amikor a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott, hogy az ellenzék és az azt támogató média összehangolt akcióját sejti a háttérben, írja a Figyelő.