Luca, Ottilia
1 °C
5 °C

Maradt a kamat, ahol volt

2006.11.20. 14:25
Az elmúlt öt hónapban összesen kétszázalékos kamatemelési sorozat szakadt meg hétfőn. Az egyre erősödő szinten tartásra vonatkozó várakozásokat igazolta az MNB.

Nem emelte a kamatot mai ülésén a monetáris tanács. Néhány héttel ezelőtt a piacon még biztosra vették a 0,5 százalékos emelést, az utóbbi hetekben azonban a forint látványosan erősödni kezdett. Részben ezzel magyarázható, hogy a múlt hét végére már alábbhagytak a piaci várakozások: a Reuters csütörtökön közzétett elemzői konszenzusában 23 szakemberből 14-en számítottak arra, hogy most lesz 0,25 százalékpontos kamatemelés, míg kilencen a változatlan kamatra tettek - ez azonban még a válaszok felvételét követő napokban is módosulhatott.

Londonban pénteken az elemzők többsége már azt valószínűsítette, hogy a kamat nem változik, egyebek között Járai Zsigmond egy nyilatkozata alapján. A jegybankelnök csütörtökön Frankfurtban, egy pénzügyi konferencián azt mondta, a forint erősödése enyhíti az inflációs nyomást, ezért a monetáris politika alakításának feltételei az infláció szempontjából valamivel kedvezőbbek, mint pár hónapja. "Így nem mondhatom, hogy a kamatemelés az egyetlen opció" - tette hozzá.

Pedig az emelésre a forinterősödés ellenére is indokot adhatott, hogy a múlt hétfőn közzétett inflációs adat valamivel rosszabb lett a vártnál, és a maginfláció is gyorsulást mutatott. A mostani döntéssel egy ötödik hónapja tartó kamatemelési sorozat szakadt meg, amelynek során 6 százalékról 8 százalékig emelkedett a jegybanki ráta.

Megbillent a forint

A forint ma délelőtt - még a döntés nyilvánosságra kerülése előtt - gyengült, az euró ára a reggeli órákban egy pillanatra még 258 alá is ment, kora délután viszont egyenletes forintgyengülés után átlépte a 259-es szintet. Ezután viszonylag gyorsan egészen a péntek délutáni helyzetére billent vissza hétfőn délután a bankközi devizapiacon. Az eurót fél négy tájban 257,30/35 forinton jegyezték, néhány fillérrel gyengébben a pénteki 257,50/70 forintnál. A forint 10 bázisponttal 8,87 százalékra erősödött a plusz/mínusz 15 százalékos ingadozási sáv erős oldalán. A dollárhoz képest is erősödött a magyar valuta: a délután jegyzett 200,50/60 forintos árfolyam mintegy egy forinttal volt alacsonyabb a pénteki 201,40/50 forintnál. A kamatdöntés utáni negatív hangulat gyorsan elpárolgott, a döntéshez fűzött MNB kommentár egyértelművé tette, hogy lassul a szigorítási ütem, a piacon már olyan vélemények is vannak, hogy nem lesz szükség további kamatemelésre, az alapkamat 8 százalékon tetőzött.

Nem biztos, hogy vége az emelésnek

A szokásosnál nagyobb a bizonytalanság az infláció előrejelzése, jelezte Járai Zsigmond, az MNB elnöke, a kamatdöntés bejelentését követően. Az elnök azt mondta, az MT emelésre szavazó tagjai szerint nincs vége a kamatemelési ciklusnak, de a tartásra voksolók szintén elképzelhetőnek tartják, hogy folytatódik még a kamatemelés, ha a szükség úgy kívánja.

Az inflációs kockázatok néhány tanácstag szerint a jelentéshez képest lefelé mutatnak - mondta Járai Zsigmond arra kérdésre, hogy miért döntött a tanács a kedvezőtlen előrejelzés ellenére a kamatszint tartása mellett. A galamb tagok az erősebb árfolyamra, az alacsonyabb olajárra és egyéb kedvező körülményekre hivatkoztak, valamint a kereslet visszaesés inflációt mérséklő hatását emlegették. Többek szerint mérséklődhet a piac által elvárt hozamszint is. Nem voltunk közel az egységhez - jelezte Járai a tanács megosztottságát. Az MNB-elnök szavai arra utalnak, hogy nagyon szoros volt a szavazás eredménye - írta a Járai magyarázatáról beszámoló portfolio.hu.

London: a forint nem lesz erősebb

Ha nem is végleg, de "belátható időre" véget ért az MNB szigorító ciklusa, főleg a forint ereje miatt, mondták hétfőn londoni feltörekvő piaci elemzők, miután aznap a magyar jegybank Monetáris Tanácsa nem változtatott 8,00 százalékos alapkamatán. Adam Slater, az Intrinseca Research európai feltörekvő piaci gazdaságelemző központ igazgatója az MTI-nek a kamatdöntés után azt mondta: a ház előrejelzése szerint jó eséllyel nem zárult le végleg az MNB kamatemelési sorozata, mivel a gazdaságban meglévő alapszintű inflációs nyomás változatlanul erős. Slater szerint a hétfői döntés fő eleme a forint "igen meredek" erősödése az elmúlt időszakban, kérdéses azonban, hogy ez meddig tartható. Az elemző szerint a forintnak innen már "igen korlátozott" erősödési mozgástere van; 255 forintos euróárfolyam "már nagyon erős lenne". Slater szerint az elmúlt hetek nagyon kedvező globális befektetői hangulata az egész térséget húzta magával, de ez "nyilván nem tart örökké", emellett egy esetleges hitelminősítői osztályzatrontás is a forintot terhelő kockázati tényezők között van.

A piac ezt elsősorban a Moody's Investors Service-től várja. A Moody's listáján a szuverén magyar adóskockázati besorolás elsőrendű "A1" - más hitelminősítők metodikájában ez "A plusz"-nak felel meg -, ami három fokozattal jobb a Fitch Ratings és a Standard & Poor's által egyaránt érvényben tartott "BBB plusz"-nál. A Moody's a másik két céghez hasonlóan leminősítést valószínűsítő negatív kilátással tartja nyilván a magyar osztályzatot, erre azonban nemrégiben külön leminősítési vizsgálatot is bejelentett; ez a negatív kilátásnál eggyel erősebb jelzés a valószínű osztályzatrontásra.

Ha azonban ez be is következnék, a magyar adósosztályzat nagy eséllyel továbbra is az elsőrendű "A" sávban maradna a Moody's listáján, mivel - főleg EU-tag - szuverén adósok esetében, ha nincs heveny külső fizetési válság, elenyészően ritka az egyszerre három osztattal való leminősítés. A Moody's-nak ennyivel kellene rontania a magyar besorolást ahhoz, hogy az nála is a már csak megszorításokkal befektetőinek tekintett "Baa" sávba kerüljön át, amely megfelel a "BBB" sávnak a többiek módszertanában.

Slater - arra a kérdésre, hogy milyen szinten várja a magyar pénzügypolitikai szigorító ciklus tetőzését - azt mondta: cége még két, egyenként negyed százalékpontos emelést vár, vagyis 8,5 százalékra jósolja a legmagasabb kamatszintet. Az idén azonban már nem lesz emelés; a következő szigorítás valamikor a jövő év első felében várható, tette hozzá.

Akár fél évig is maradhat a kamat

Olivier Desbarres, a Crédit Suisse befektetési csoport londoni részlegének feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke a hétfői döntés után az MTI-nek azt mondta: a Monetáris Tanácsban most "a galamboké az előny", és az MNB alapkamata ezután "belátható ideig" 8,00 százalékon marad, hacsak nem lesz valamilyen drámai változás az alapszintű makrodinamikában, például a maginflációban vagy a forintárfolyamban. Desbarres szerint az MNB - azzal, hogy 2008-ra is a cél fölé jósolja az inflációt - saját magának hagy mozgásteret az esetleges későbbi kamatemelésekhez, de ez "nem a legközelebbi jövőre szól". Arra a kérdésre, hogy milyen időtávot ért "belátható időn", a Crédit Suisse vezető londoni elemzője azt mondta: mivel Járai Zsigmond MNB-elnök márciusban távozik, és utódja jó eséllyel "galamb" lesz, így a szigorítási szünet átnyúlhat akár 2007 második negyedébe is.