Kamatadó 2.0 – nyertes leszel vagy áldozat?

Ismét mi emelhetjük meg a kamatokat, és elfelejthetjük az adót, ha az egyik vagy másik pénzintézet kamatát választjuk, legalábbis a reklámok szerint. Mielõtt elkezdünk küzdeni az adó ellen, nem árt túllépni a reklámokon, és a valós igényeinknek megfelelõen terméket választani.

2006. július 17. jeles dátum volt nemcsak a befektetõk, de a szolgáltatók életében is. Ugyanis Sólyom László ekkor írta alá a tõkejövedelmeket terhelõ 20%-os kamat- és árfolyamnyereség adóról szóló törvényt. Ez volt az a pillanat, amely jelentõs tõkemozgásokat indított el az egyes konstrukciók között, és elindította az ügyfelek megszerzésért folytatott harcot.

Vesztes nélkül

Meglepõ módon ennek a csatának nem lett vesztese. Nyertek a pénzintézetek, mivel becsléseink szerint közel 700 milliárd forint vándorolt különbözõ termékekbe a kamatadó hatására. És nyertek az ügyfelek is, mivel tényleg elkerülték az adót, hosszabb-rövidebb idõre.

Azonban most, egy évvel a hajrá után változott a helyzet. Egyrészt az újabb megtakarítások keresik az "adóbiztos" helyüket, másrészt a kamatadó hatására hosszú távra lekötött betétek is lejárnak, ez becsléseink szerint közel 260 milliárd forintot tesznek ki, amelyekért újra megindult a harc.

Ez a megváltozott, mégis néhol ismerõsnek tûnõ helyzet új termékek fejlesztésére és bevezetésére késztette a bankokat és a biztosítókat. Míg tavaly a bankok esetében a hosszú távú lekötött betétek voltak a favoritok, addig az idén a befektetési alapokkal, illetve az életbiztosításokkal kombinált betétek a slágertermékek. Ez utóbbit vesszük most górcsõ alá, mivel esetükben valóban hosszú távú elkötelezettséget vállalunk ügyfélként. A gyakorlatilag hosszú távú befektetésként funkcionáló életbiztosítások azok, amelyekkel a biztosítók ismét felveszik a versenyt a néhány milliárd újraelosztásáért.

Hosszú távon gondolkodni

A 2006. szeptember 1-jén vagy azt követõen megkötött, befektetési fókuszú életbiztosításokban elhelyezett befektetések hozamai után bizonyos esetekben 20%-os kamatadót kell fizetni. Azonban számtalan lehetõséget kínálnak a társaságok, hogy ne apadjon pénztárcánk mérete a kamatadó miatt.

Adott tehát a kérdés: az új helyzetben mely életbiztosításokat érdemes választani? A válasz nem meglepõ: érdemes hosszú távon gondolkodni. Ugyanis a 2006. szeptember 1-jét követõen (azaz akár most is) tíz évre, vagy annál hosszabb tartamra kötött életbiztosításokra nem vonatkozik a kamatadó.

Valamint, ha az elmúlt egy év alatt ismét felhalmoztunk némi pénzt, akkor azt is befizethetjük a már futó konstrukcióba, megkímélve magunkat az adófizetéstõl. További kedvezõ lehetõség, hogy a 2006. augusztus 31-ig megkötött életbiztosításokhoz tett rendkívüli befizetések után - függetlenül a befizetés idõpontjától - nem keletkezik kamatadó-kötelezettség visszavásárlási és lejárati kifizetés esetén sem. Amennyiben eseti vagy rendkívüli díjat fizet életbiztosítási szerzõdésre, ahhoz bármikor, kedvezõ hozamok jóváírása mellett - a jelenleg hatályos jogszabályok szerint - kamatadómentesen férhet hozzá.

A helyes út

Azért is fontos ezt tudnunk, mert nem mondható el ugyanez minden hosszú távra szóló megtakarításról: a szeptember 1-jét követõen például 10 évre befektetési jegyben vagy bankbetétben elhelyezett befektetéseket már érinti a kamatadó. Ráadásul, ha pénzemet az egyik befektetési alapból áthelyezem egy másikba (akár egy pénzintézet különbözõ termékei között is), akkor is adófizetési kötelezettségem keletkezik.

Az életbiztosítási szerzõdés kereteiben befektetett összeg is kamatadó alá eshet a következõ esetekben: ha egy 10 évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás, vagy egy három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás kerül kifizetésre, illetve abban az esetben is adózunk, ha 2006. szeptember 1. után kötöttünk életbiztosítást, és a futamidõ alatt bármikor részlegesen visszavásároljuk a szerzõdéses összeg egy részét függetlenül a biztosítás tartamától. A haláleseti szolgáltatás után továbbra sem kell kamatadót fizetni, és nem érinti a kamatadó a tíz évre vagy annál hosszabb tartamra megkötött életbiztosításokat sem.

A döntés tehát nem egyszerû, akkor sem, ha elvonatkoztatunk a termékek paramétereitõl. Amennyiben azokat is figyelembe vesszük (pl. konkrétan mibe érdemes fektetni egy életbiztosítás keretein belül, vagy az egyes termékek között milyen költség különbség van), már tényleg elég komplikált lehet a helyes út megtalálása, ezért mielõtt belevágunk egy több évet meghatározó befektetési döntésbe, konzultáljunk szakemberrel. Fõleg, hogy a kiélezett versenyben a sok nyertes között ne mi legyünk az áldozat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!