Dobogós a magyar kamat Európában

Minimális mértékben talán lehetne alacsonyabb a jelenlegi 7,5 százaléknál a magyar alapkamat, de ez nem azt jelenti, hogy az elmúlt hónapokban csökkenthette volna a szintet a monetáris tanács – mondta az Indexnek Samu János. A Concorde elemzője szerint azt esetleg fel lehet vetni, hogy korábban, nyáron léphetett-e volna bátrabban a testület, miáltal az őszi időszakot, amikor az élelmiszerárak emelkedésétől újra felpörgő infláció, illetve az amerikai jelzálogpiaci válságból indult pénzpiaci bizonytalanságok már szigorúbban kötötték a jegybank kezét, alacsonyabb kamatszint mellett kezdhettük volna.

Nagy különbségekről nem lehetne szó. Barcza György, a K&H vezető elemzője szerint ha magasnak mondhatnánk a jelenlegi kamatszintet, ezt kihasználva óriási tőke áramlana az országba, illetve a magyar háztartások is átváltanák devizamegtakarításaikat forintra. De ezt nem látjuk. A jelenlegi kamatszint mellett beáramló tőke arra elég, hogy az állam saját hiánya pótlására ki tudja venni a rendszerből a szükséges összegeket. Ez azt jelenti, hogy a kamatszint megfelelő, hiszen azt pont úgy kell meghatározni, hogy az állam mint legnagyobb hitelfelvevő hozzá tudjon jutni a szükséges forrásokhoz.

És a növekedés?

Infláció ide vagy oda, mindeközben az idén egy százalék alá csökkent a gazdasági növekedés üteme. Márpedig a kamatszintet hagyományosan a gazdaságot a monetáris politika oldaláról ösztönözni képes eszközként tartják számon. Ha így nézzük, égbekiáltó a különbség a ráta és a növekedés között. Csakhogy, hívta fel a figyelmet Samu János, egy kicsi és nyitott gazdaságban, mint a magyar, a konjunktúra szempontjából sokkal erősebb a külső kapcsolatok, az export, az árfolyam szerepe, mint a kamaté. Azaz a jegybank a gazdasági növekedésért is az infláció mielőbbi leszorításával és az árfolyam stabilizálásával teheti a legtöbbet.

Nyugaton a helyzet változatlan

Az európai országok közül 13-ban az euró a törvényes fizetőeszköz. Esetükben megszűnt az önálló monetáris politika, a kamatszintet az Európai Központi Bank határozza meg. Ez jelenleg négyszázalékos. A balti államok, Bulgária, de Bosznia-Hercegovina is, amely szintén az euróhoz kötötte devizája árfolyamát, minimális mértékben térhet el ettől.

A nem eurótag régi uniós országok közül Svédországban és Dániában is éppen 4 százalékos a kamatszint, míg a Bank of England a napokban csökkentette a két éve érvényes 5,75-ös kamatszintet 5,5 százalékra. Az angol jegybank a gazdasági növekedés ütemének visszaesésének veszélyével indokolta döntését, miközben az inflációs nyomás világszerte fokozódik, az olaj- és nyersanyagárak folyamatos emelkedésének köszönhetően. Az eurózónában éppen most, novemberben gyorsult hatéves csúcsra, 3 százalékra az infláció.

A visegrádi négyek mindegyike kedvezőbb makrogazdasági mutatókkal bír, mint Magyarország. Így nem meglepő, hogy a szlovák kamat 4,25, a lengyel 5 százalékos, de az igazi rekord a cseheké: a már emelt, de még most is csak 3,25 százalékos kamat még mindig alacsonyabb, mint az eurózónáé. Ugyanezt az egész kontinensen rajtuk kívül csak Svájc mondhatja el magáról, 2,75 százalékos szinttel. A másik fejlett európai, de nem EU-tag ország, Norvégia irányadó kamata ma 5 százalékos.

Kevés vigaszt nyerhetünk a 7,5 százalékos hazai alapkamattal akkor is, ha tőlünk keletebbre vagy délebbre tekintünk. Igaz, Románia épp az elmúlt hetekben emelte a felpörgő infláció miatt ugyancsak 7,5 százalékra az irányadó kamatot, de a balkáni régió országainak többségében alacsonyabb a ráta. Kivétel ez alól Szerbia, ahol jelenleg 9,5 százalékos a mutató. Az európai rekorder Izland, ahol 13,75 százalékon áll a kamat.

Eltűnt a reálhozam

Mindennek ellenére a hazai kamat a körülményekhez képest akár még alacsonynak is mondható, illetve a feltörekvő régiókba, ezen belül a forintba vetett bizalmat mutathatja, hogy voltaképpen a 7,50 százalékos szint már azt jelenti, eltűnt Magyarországon a reálkamat. Ez utóbbi fogalom lényege egyszerűsítve, hogy a kamatszintből az inflációs rátát kivonva kapott egyenleg (ha pozitív) az igazi, a pénz értéktelenedése feletti kamat.

Tekintettel arra, hogy az év elején várt 6,5 százalék körüli infláció helyett az idén 8 százalék lehet az éves átlagos pénzromlási ütem, erről Magyarország esetében nem beszélhetünk. Ez persze inkább a lakosságnak, mint a forintba befektető külföldieknek fontos, hiszen utóbbiak számára nem a forint hazai vásárlóértéke, hanem árfolyama, árfolyammozgása érdekes a kamatszintek nemzetközi összehasonlításánál.