Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Működhet-e kamarák nélkül az ország?

2006.05.25. 07:38
A Világgazdaságnak felsőbb politikai szinten is megerősítették azt a hírt, miszerint határozott szándék van a szakmai kamarák kötelező tagsági rendszerének megszüntetésére. Úgy vélik, semmi sem indokolja ezt. Van olyan álláspont, mely szerint a kamarák akadályozzák a reformfolyamatokat, a meglévő állapotok konzerválásában érdekeltek. Az érintett szakmai szervezetek viszont élénken tiltakoznak, politikai motivációt sejtenek a háttérben.
Diktatórikus eljárásnak tartaná a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára, ha a kormány valóban megszüntetné a kötelező kamarai tagságot - közölte szerdán a Népszabadság. Ha diszkriminatív módon csak az orvosok körében tenné meg ezt a kormány, a MOK az Alkotmánybírósághoz fordulna. Gyenes Géza főtitkár szerint a szándék mögött az húzódhat meg, hogy félre akarják állítani a kamarát az egészségügyi reform elől. Ugyanis a kamara jogai között szerepel a szakmát érintő törvénytervezetek, rendeletek véleményezése, a szakmai és etikai normák kialakítása és azok betartatása a tagságukkal. A főtitkár kikéri a Magyar Orvosi Kamara konzervatív politikai indíttatású minősítését, s kijelentette: az 1994-ben történt megalakulásuk óta bármilyen színezetű kormány volt is hatalmon, mindenkor a szakmát képviselték.

Ki felel az etikáért?

A MOK - törvényben rögzített köztestület lévén - joga és kötelessége az orvosok működési engedélyének kiadása, a működtetés nyilvántartása, a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolás kiadása és az etikai ügyekben való eljárás. Ez utóbbi a betegek számára elkerülhetetlenül fontos tevékenységük. Ha a kötelező tagságot megszüntetnék, úgy a kamara tagjaként praktizáló orvos ellen indíthatnának etikai eljárást, ám a nem tagok ügyében nem. A kormány kezdeményezheti ugyan a kamarákról szóló törvény módosítását, s feles törvény lévén, bizonyára sikerül is a szándékának a megvalósítása, ám a döntés következménye kiszámíthatatlan. Nem véletlen, hogy az Európai Unió országainak többségében kötelező a kamarai tagság - tette hozzá.

Mi van az EU-ban?
Az európai országokban az orvosok, ügyvédek, építészek és más hasonló szakmák képviselői számára rendszerint kötelező a kamarai tagság, és sok helyütt az ipari és kereskedelmi kamarákba is minden vállalkozásnak be kell lépnie. Nagy-Britanniában a helyi, térségi alapon szerveződő üzleti szervezetek csupán a vállalkozások kis részét képviselik. Ezzel szemben a bírósági ügyekben eljáró ügyvédek automatikusan szerepelnek a Bar Council nyilvántartásában - közölte a VG-vel a szakmai szervezet sajtóosztálya. Az építészeket az Architects Registration Board, az orvosokat a General Medical Council, a könyvvizsgálókat az Institute of Chartered Accountants tartja nyilván. Ausztriában nem csak az orvosok, ügyvédek és más "szabályozott" szakmák képviselői számára kötelező a kamarai tagság, a regisztrált vállalkozásoknak is automatikusan be kell lépniük a tartományi ipari és kereskedelmi kamarákba - válaszolta kérdésünkre a szövetségi iparkamara (Bundeskammer für den Gewerblichen Wirtschaft) sajtóosztálya. Hasonló rendszer működik Német- és Olaszországban is, a kelet-közép-európai országok közül pedig Szlovéniában, Horvátországban és Szerbiában. Lengyel-, Csehországban, Szlovákiában és Romániában ezzel szemben a vállalkozásoknak nem, csupán az orvosok és más hasonló szakmák képviselői számára kötelező a tagság.

Politika vs. józan ész?

A hétezer tagot számláló Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) politikai indíttatásúnak tartja a kamarák kötelező tagsága megszüntetésének szándékát, pedig Horváth Tamás alelnök szerint szervezetük szakmai testület, amely számos államigazgatási feladatot lát el. Közte van például a patikaműködtetési jog kiadása, amit 2002-ben, az állami feladatok decentralizálása idején testált rájuk az állam. Az MGYK szerencsétlennek tartaná, ha évente változtatnának az államigazgatás rendszerén, hiszen alig építették ki az államtól kapott feladatok ellátására a szervezetüket. Az alelnök utalt rá, hogy a jelenlegi kormány már megpróbálta véghezvinni ezt a tervét, ám győzött a józan ész. Nemzetközi példák igazolják ugyanis, hogy a kötelező kamarai tagsággal szoros kapcsolatban van a szakmaiság és az etika.

Átvehető feladatok

Skultéty László, a GKI Egészségügy-kutató Intézet Kft. ügyvezető igazgatója szerint a MOK-nak hatósági jogosítványai vannak, többek között a praktizálást engedélyezi és függeszti fel, a jogszabályalkotás és egyéb döntések terén pedig véleményezési jogosultsággal ruházták fel. Elméletileg nincs akadálya annak, hogy a szakminisztérium vegye át a hatósági funkciókat, amely a kamara gyengülését vonhatja maga után. Ez esetben kérdés, hogy érdekeltek lesznek-e az orvosok abban, hogy belépjenek a testületbe. A gyógyszerészkamarának ma árkihirdetési feladata van, amelyet akár a tárca is el tudna látni, ám a köztestület a meglévő patikák piacát védi és az új patikák megnyitását engedélyezi.

AB-döntésre hivatkoznak az ügyvédek

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke utalt az Alkotmánybíróságnak a kötelező kamarai tagsággal kapcsolatos egyik első döntésére, amely kimondta, hogy az ügyvédségre - annak az igazságszolgáltatáshoz való szerves kapcsolódása folytán - ez az egyedül alkalmazható modell. Egyébként, tette hozzá, minden jog- és kultúrállamban kötelező az ügyvédi kamarai tagság. Hangsúlyozta, hogy a kamara az államtól kapott jogosítvány alapján látja el az ügyvédi tevékenységhez szükséges engedélyezést és a működés fölötti kontrollt. Így a kamara mint erős köztestület a garanciája annak, hogy az ügyvéd - az állampolgár képviseletében - megfelelő biztonsággal léphessen fel a különböző ügyekben az állammal szemben.

Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szóvivője szerint elképzelhetetlen a kötelező tagság megszüntetése. Kiemelte: a közjegyzők csakis hatósági feladatokat látnak el. Közhiteles nyilvántartást és irattárat működtetnek. A közjegyzői kamara - hasonlóan a bírósági végrehajtói kamarához - hatósági feladatokat ellátó személyek ellenőrzésére és részbeni eljárási szabályozásra hivatott. A közjegyzői tevékenység tehát nem tartozik a klasszikus szabad foglalkozások közé, így különösen indokolt a folyamatos ellenőrzése.

A VG-től értesült a kötelező kamarai tagság tervezett megszüntetéséről Kováts Gábor, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, aki nem látja a lépés racionalitását. Éppen a közelmúltban kaptak ugyanis pluszjogosultságokat, olyan feladatokat - például a mérnöktovábbképzésben -, amelyeket eddig állami apparátus végzett. Ezek az új feladatok összhangban vannak az uniós gyakorlattal, s azt célozzák, hogy tovább erősödjön a kamara szerepe. Mélységesen ellenezne a szakember egy ilyen döntést, ami szerinte a minőségi színvonal romlását eredményezné, a kamara ugyanis úgy működik, mint egy céh, amely szakmai, minőségi garanciákat nyújt, jogosultságokat ad. A szakmában egyébként nem mindenkinek kötelező a tagság, csak a tervező- és szakértő mérnököknek, s igazságügyi mérnökszakértő is csak az lehet, aki tagja a kamarának. A testületnek jelenleg hozzávetőleg 18 ezer tagja van.

Politikai támadás

Kifejezett politikai támadásként értékelné Eltér István, a Magyar Építész Kamara elnöke, ha megszüntetnék a kötelező tagságot. Szerinte ez azért fontos, mert az építészeket különböző szakmai színvonalon képzik itthon és külföldön, jelenleg csak a szakmai kamara képes a megfelelő kontrollra, a szakmai minőség, megfelelőség ellenőrzésére. Arról nem is beszélve, hogy állami közfeladatot is ellátnak, például a névjegyzék nyilvántartását. Van olyan ország, ahol nem kötelező az építészek kamarai tagsága, de ott rendkívül szigorú feltételeket támasztanak azokkal szemben, akik tervezni szeretnének. Nálunk csak az lehet a kamara tagja, vagyis csak az tervezhet önállóan, aki az egyetem elvégzését követően legalább öt évig dolgozott egy tervezőirodában. A kamarának tízezer tagja van, legnagyobb részben építészek. Az eddigi szabályok szerint aki egyszer megkapta a jogosultságot, élete végéig nem veszítette el, ám hamarosan új rendelet lép életbe, amely szerint ötévenként meg kell újítani a jogosítványokat. Ez kreditrendszerben működne, bizonyos tevékenységekkel, díjakkal pontokat lehetne szerezni. Eltér István azt is elmondta, hogy a terveik szerint hamarosan megalakul a szakmai kamarák szövetsége, és így közös elvek alapján szabályozhatnák például az etikai normákat.

Nem működne az ország?

Hivatásrendi kamarák nélkül nem lehet megszervezni az országot - jelentette ki a hír kapcsán Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Ezek a testületek egyfajta szakmai kontrollt jelentenek, ha megszűnnének, az államnak kellene újabb szervezeteket létrehoznia, ugyanis a társadalmi igény megvan erre. A szakmai szereplők nyilvántartása, továbbképzése és egy sor más kamarai teendő közfeladat, ezt el kell valakinek végeznie. Az MKIK 2000-ben szembesült a kötelező kamarai tagság eltörlésével, annak következtében töredékére esett vissza a létszám, mára viszont már 40 ezerre sikerült feltornászni az önkéntes tagok számát. Parragh szerint pozitív nyomás alá került a kamara, saját legitimációja érdekében egyre vonzóbb szolgáltatásokat kínál a vállalkozóknak. Mindazonáltal súlyosan sérült a gazdaság szervezete, teljes körű nyilvántartás híján nem lehet tudni, hogy ki kicsoda, nincs rálátás az üzleti szereplőkre, fontos információk hiányoznak a döntésekhez - tette hozzá.

A reformok útjában állnak

A szakmai kamarák elszaporodása a kilencvenes években esetenként kifejezetten hátrányos következményekkel járt: egyes ágazatokban korporatív jellegű, a modernizációra rugalmatlan közigazgatás megszilárdulásához vezetett, sok helyen összemosódott, hol ér véget az érdek-képviseleti funkció és hol kezdődik az állami közjogi feladatok ellátása - nyilatkozott a Világgazdaságnak Gadó Gábor, az igazságügyi tárca helyettes államtitkára. Álláspontja szerint nagyon nehéz véghezvinni érdemi változásokat - a deregulációt éppúgy, mint a visszaélések elleni fellépést -, ha azokért egy olyan testület a felelős, amelyet egy a helyzet konzerválásában érdekelt szakma képviselői alkotnak. Nem véletlen - mondta -, hogy például a közösségi jog megtiltja, hogy a nem feltétlenül pártatlan könyvvizsgáló kamarák bizonyos felügyeleti funkciókat lássanak el a könyvvizsgálók felett.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már évek óta szorgalmazza a kamarai rendszer deregulációs felülvizsgálatát és bizonyos versenykorlátozó kamarai jogosítványok megvonását - emlékeztetett Torjákné Amberger Teréz, a GVH irodavezetője. Ettől némiképp eltér a kötelező kamarai tagság kérdése. A hivatal mindenesetre úgy vélekedik, hogy fölösleges a kamarásítás azokban a szakmákban, ahol van állami nyilvántartásba vétel. E testületek létét még azokon a területeken is megfontolandónak tartja, ahol állami feladatokat vállalnak át.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!