Kamatadó evásoknak is?

Még nem született döntés arról, csak a magánszemélynek fizetett kamat lenne része a társaságiadó-alapnak, vagy olyan formában vezetnék be a kamatadót, hogy minden fizetett kamat növeli, minden kapott csökkenti az alapot. Attól függően, hogy milyen formában vezetik be a kamatadót, a költségvetésnek 29-50 millió forintnyi bevétele lehet.

Az első változat esetében el kell még dönteni, hogy minden társaságra, gazdálkodó szervezetre kiterjesszék-e a kötelezettséget.

Ha a szabályozás olyan formát ölt, amelyben a fizetett kamat növeli, s a kapott csökkenti a társaságiadó-alapot, akkor a magánszemélyek által a társaságiadó-alanyoknak fizetett kamat mérsékli a költségvetési bevételt. Ennek PM-szakértők által becsült összege 20 milliárd forint lehet. Ez együtt járna a hitelintézetek által fizetett adó csökkenésével. Ám a PM szerint a nem magánszemély adósokra hárítanák azt a terhet, ami a pluszadóból következik, s így nőnének a hitelterhek a kölcsönfelvevő nem magánszemélyek számára.

A kamatadós elképzelés megvalósítását nehezíti, hogy az adókötelezettség kimondása az adóalanyi körből kiemelt személyekre több problémát is felvet. A többletterhet az érintettek átháríthatják a magánszemélyekre, ez pedig gondot jelenthet.

Hogy társaságiadó-alapként legyen meghatározva a kamat, kamatjellegű hozam, s az adókötelezettség minden szereplőre vonatkozzon, ki kell terjeszteni a kötelezettséget a mai adóalanynak nem minősülő befektetési alapokra, s az egyéb kivételezettekre is. Így például az evaalany gazdasági társaságoknak és a szövetkezeteknek is meg kellene fizetniük a társasági adót. Meg kellene szüntetni a tőzsde 2006 végéig fennálló társaságiadó-mentességét is.