Árpád
-1 °C
9 °C

Nem csökkentett az MNB

2004.06.07. 16:19
A Monetáris Tanács hétfői ülésén nem változtatott a jegybanki alapkamat 11,50 százalékos szintjén - közölte a Magyar Nemzeti Bank az MTI-vel hétfőn. Az elemzők 25-50 bázispontos kamatcsökkentést vártak.
A Monetáris Tanács állásfoglalása szerint az idén a növekedés szerkezete egyensúlyi szempontból kedvezőbbé válik. Ami azt jelenti, hogy a lakossági fogyasztás dinamikája hosszabb távon is fenntartható szintre csökkenhet, a növekedés motorjává pedig a vállalati beruházások válhatnak, összhangban a hazai termékek iránti növekvő exportkereslettel. Bár a lakossági és az állami kiadások növekedési ütemének mérséklődése javíthatja a külső egyensúlyt is, ez azonban előreláthatóan csak lassan megy majd végbe - állapítja meg a Monetáris Tanács.

Veszélyt látnak

A testület bizonyos kockázatokra is felhívja a figyelmet. Így a folyó fizetési mérleg jelentős hiányát, a feltörekvő országokat érintő kockázati felár emelkedésének a pénzügyi stabilitást kedvezőtlenül érintő hatását, a külföldi állampapír vásárlók befektetési portfoliójának rövidülő átlagos lejáratát emeli ki a közlemény. Emellett konjunkturális okok, és vélhetően a magas forintkamatok miatt a belföldi bankok portfoliójában nőtt a devizahitelek aránya. A természetes vagy mesterséges fedezettel nem rendelkező vállalatok növekvő devizahitel felvétele esetén ez a banki kockázatok emelkedéséhez vezethet - mutat rá a Monetáris Tanács. Ugyanakkor bankrendszeri szinten ez egyelőre nem jelenti a vállalati hitelkockázatok emelkedését, mert a negatív hatásokat ellensúlyozhatja a feldolgozóipar jövedelmi kilátásainak, illetve a szektor hitelminőségének javulása.

Kiköltekeztek a háztartások A hazai háztartások eladósodottsága nőtt, szintje közeledett az EU-országok átlagához, miközben a megtakarítási hajlam viszonylag alacsony - figyelmeztet a Monetáris Tanács. Megállapítása szerint a háztartási hitelállományt elsősorban a lakáshitelezés duzzasztotta, de a pénzügyi vállalkozások, valamint a banki fogyasztási hitelek is jelentős mértékben bővültek. A magasabb eladósodottság, a mérsékeltebb lakossági jövedelem-kiáramlás, az államilag támogatott lakáshitelezés feltételeinek szigorítása, valamint a pénzügyi megtakarításokat elősegítő magas forint kamatszint 2004-ben lassíthatja a lakosság hitelkeresletének növekedését. Ez hozzájárulhat a háztartási nettó megtakarítási ráta szükségesnek tartott javulásához.

A testület úgy látja, hogy a hiteltermékeknél a forint és a deviza alapú konstrukciók között fennálló kamatkülönbözet miatt a deviza alapúak további térnyerése prognosztizálható, ami a kockázatokat növeli. A jelenlegi hiteltermékeknél az árfolyam- és kamatkockázatot teljes egészében az ügyfél viseli.

Csak a devizahitel előnyeit látják a vásárlók

A deviza alapú hitelek törlesztő részletei elsősorban a rövid átárazódási periódus, másrészt a fellépő árfolyamkockázat azonnali hitelfelvevőre történő áthárítása miatt a forinthitelekénél nagyobb mértékben és gyakrabban változhatnak. A 15-20 éves futamidejű deviza hitelek esetében különösen nagy kockázatot jelent, ha az adósok nem rendelkeznek devizabevétellel, és közülük sokan hitelfelvételi döntésüket a hitelfelvételkor aktuális kamat- és árfolyamszint alapján hozzák meg, nem kellően számolva a számukra esetleg hátrányos árfolyam- és kamatváltozások lehetőségével. A devizaalapú lakáshitelek térnyerése ezért jelentős addicionális kockázattal járhat a bankrendszer számára - áll a Monetáris Tanács hétfői közleményében.