Csökkentette a kamatot az MNB

A monetáris tanács 2004. október 18-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2004. október 19-i hatállyal 11%-ról 50 bázisponttal 10,50%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat - áll a tanács ülését követően kiadott közleményben. A dokumentum szerint a testület az elmúlt egy hónapban publikált makrogazdasági adatok alapján úgy ítéli meg, hogy az inflációt befolyásoló folyamatok összességükben kedvezően alakultak. Az infláció a májusi csúcs után határozottan csökkenő pályára állt, és a Tanács e csökkenő tendencia folytatódását várja.

Járai: el a kezekkel a jegybanktól

A tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón Járai Zsigmond, a jegybank elnöke felszólította a kormányt, hogy álljon el a jegybank-törvény tervezett módosításától. A már a parlament előtt fekvő tervezet úgy módosítaná a monetáris tanács összetételét, hogy a miniszterelnök kezébe adná újabb tagok kinevezésének lehetőségét. Járai a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének csorbítására tett kisérletként értékelte a javaslatot.

A Reuters hétfőn az MTI-hez eljutatott elemzésében ugyancsak bírálja a javaslatot. Az összeállításban szerepel, "egyesek szerint, ha a törvényt módosítják, az a szigorú monetáris és az erős forint politika végét jelentheti. Mások úgy vélik, nem elegáns megoldás, hogy a kormányzat ily módon gyakoroljon nyomást a Monetáris Tanácsra, hogy az csökkentse a kamatokat és gyengítse a forintot".

Draskovics szerint EU-konform a tervezett módosítás

Draskovics Tibor pénzügyminiszter - aki Londonból reagált a távirati irodának - ugyanakkor úgy vélte: a tervezett móodsítás nincs ellentétben semmilyen hazai szabályozással. "Ahogyan nem volt ellentétben 2001 előtt sem, amikor egy, a most javasolthoz hasonló kinevezési rend érvényesült" - mondta. Tudomása szerint a javaslat az uniós szabályozással sem ellentétes, inkább közelíti a magyar szabályokat az európaiakhoz.

A pénzügyminiszter ugyanakkor üdvözölte a kamatcsökkentést, és hangsúlyozta a kormány olyan államháztartási politikát fog folytatni, ami a jövőben is lehetőséget teremt a jegybanknak a kamatcsökkentésre.

Aggódnak a hiány miatt

A jegybank szerint a folyó fizetési mérleg hiányának jelenlegi szintje komoly fenntarthatósági kockázatot hordoz, különösen, ha az az ország külföldi adósságának növekedését eredményezi. A külső egyensúlyi helyzetet jelentősen befolyásolhatják a 2005-ös államháztartási hatások - áll a közleményben. A monetáris tanács úgy látja, hogy az országgyűlésnek beterjesztett költségvetési törvényjavaslat, bár a hiány jelentős csökkentését célozza, de jelentősen eltér a konvergenciaprogramban szereplő pályától és teljesíthetősége is kockázatokkal terhelt. Az infrastrukturális beruházások egy részének központi költségvetésen kívüli megvalósítása miatt (PPP-finanszírozás) egyelőre bizonytalan, hogy az államháztartás 2005-ben mennyiben tud hozzájárulni a hazai kereslet mérséklődéséhez, ezen keresztül pedig a külső egyensúly javulásához. Az MNB ugyanakkor ismét emelte az idei hiányra vonatkozó prognózisát, a korábban 5,4 százalék körüli szint helyett 5,8 százalékot várnak.

A jövő évi költségvetésről szólva Draskovics Tibor elmondta: "az határozottan az inflációcsökkenés és a javuló egyensúly irányába mutat". Szavai szerint a büdzsé minden száma ezt támasztja alá. "Örültem, hogy a jegybank elnöke a kormány ülésén bizonyos kockázatok jelzése mellett ezt elismerte" - tette hozzá.

Kellett az erős forint

A monetáris tanács értékelése szerint a dezinfláció szempontjából kedvező volt a forint tartósan erős árfolyama, amely az importált termékek árán keresztül fontos szerepet játszott az infláció csökkentésében. A mai helyzetben a kamatszint óvatos mérséklése nem veszélyezteti a dezinflációs folyamatot.

A tanács ugyanakkor úgy véli: a vállalati konjunktúra alakulásáról a legújabb adatok nem rajzolnak ki egyértelmű képet. Az ipari termelési statisztika lassuló kibocsátás-növekedést mutat augusztusra. A külkereskedelmi statisztikákból ugyanakkor élénk kiviteli dinamika rajzolódik ki, ami erős vállalati konjunktúrára utal.

A korábbi piaci bizonytalanság mérséklődött, ami a hosszú lejáratú hozamok csökkenésében is tükröződött. Ez a kedvező inflációs tendenciával együtt lehetővé teszi, hogy a monetáris tanács úgy mérsékelje irányadó kamatát, hogy az ne veszélyeztesse az inflációs cél elérését. A közlemény azonban hangsúlyozza, a tanács továbbra is óvatos kamatpolitikát kíván folytatni.