Miklós
-7 °C
2 °C

Kamatot emelt a jegybank

2003.06.10. 14:19
Szerdai hatállyal száz bázisponttal, 7,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a nemzeti bank monetáris tanácsa. A kamatszint, ami a forint erősödésének egyik fő oka volt, az év elején csökkent 6,50 százalékra. A jegybank szerint az infláció továbbra is féken tartható, ennek érdekében ismét felmerült a reálbérek befagyasztásának ötlete. Járai Zsigmond jegybankelnök szerint további kamatemelés sem kizárt.
Az MNB Monetáris Tanácsa június 11-i, szerdai hatállyal 100 bázisponttal 7,50 százalékra emelte fel a jegybanki alapkamatot, jelentette az MTI. A kamat eddigi szintjét az év elején érte el, amikor két lépésben 8,50 százalékról csökkentették 6,50 százalékra. Az egynapos fedezett hitel kamatlába 8,50 százalékra, az overnight jegybanki betéti kamat kamatlába 6,50-re nőtt. A kötelező tartalékok után fizetett kamat 6,75 százalékra emelkedik.

Járai: további emelés sem kizárt

Járai Zsigmond, a nemzeti bank elnöke kedd délutáni sajtótájékoztatóján kijelentette: a kamatemelés egyértelműen jelezte, hogy az MNB nem adta fel az inflációs célokat. Járai hozzátette, hogy a kamatemelésnek az is célja volt, hogy az infláció felfutásának megakadályázásával elejét vegye az exportvállalatok további versenyképesség-romlásának - írja a Napi Online.

Az MNB vezetője ismét megerősítette, hogy 250 forint körüli euróárfolyamot tart kívánatosnak és amennyiben a piacon ez nem alakul ki, további kamatemelésre is számítani lehet. Újságírói kérdésre elmondta: nem tud arról, hogy a múlt heti sáveltolás híre kiszivárgott volna. A sávközép eltolása után az 1-3 éves állampapírok hozama 80-100 bázisponttal emelkedett a másodpiacon, ám a mostani kamatnövelés nyomán megnövekvő inflációs várakozások miatt akár csökkenhetnek is a hozamok.

Máris erősödött a forint

Járai: túlreagálták a sáveltolást
Járai Zsigmond jegybankelnök a Monetáris Tanács döntését indokolva kedden sajtótájékoztatón elmondta: a forint ingadozási sávjának 2,26 százalékos eltolását a piac túlreagálta, a hazai valuta olyan mértékben gyengült, ami már veszélyeztette az inflációs célok elérését. Így vált szükségessé a kamatemelés. Járai Zsigmond szerint azért egyezett bele a Magyar Nemzeti Bank az árfolyamsáv módosításába, hogy elkerülhető legyen a gazdaság versenyképességének további romlása. A jegybank szerint 250 forint/euró körüli árfolyam mellett lehet elérni az idei 5 százalék alatti és a jövő évi 3,5 plusz-mínusz 1 százalékos inflációs célokat.
A Monetáris Tanács döntése után erősödött a forint a bankközi devizapiacon. Az euró árfolyama, ha kis mértékben is, de csökkent: a közös európai pénz az eddigi 263 helyett 258-260 forintba kerül. Igaz, a magyar fizetőeszköz árfolyama még így is csaknem tíz forinttal haladja meg az inflációs cél eléréséhez szükségesnek tartott 250 forint körüli szintet.

Járai Zsigmond, az MNB elnöke csütörtökön még úgy nyilatkozott, hogy pár napig vállalható a gyenge forint, így csütörtökön nem tervez sem kamatemelést, sem intervenciót. Pénteken azonban Missura Gábor szóvivő már bejelentette, hogy a Magyar Nemzeti Bank kész kamatot emelni, amennyiben nem alakul ki inflációs céljai megvalósítását szolgáló forintárfolyam. Auth Henrik, az MNB alelnöke is úgy nyilatkozott pénteken, hogy a jegybank szükség esetén kész kamatemeléssel erősíteni a magyar fizetőeszközt.

Az elemzők számítottak erre

A piaci elemzők eltérően vélekedtek a jegybank rövid távú kamatpolitikájáról. A keddi Napi Gazdaság szerint éppúgy akadtak jelentős kamatemelésre számító szakértők, mint olyanok, akik csak verbális intervencióra számítottak. Ez utóbbi vélekedést látszott alátámasztani, hogy a hét első felében inkább a forint erősödését megalapozó információkra lehetett számítani: a hétvégi lengyel EU-népszavazás és a szerdán kijövő inflációs adat is kedvező jelnek ígérkezett.

Azokat, akik számítottak a kamatemelésre, aligha lepte meg annak mértéke. A Napinak nyilatkozó szakértők egy része eleve arra számított, hogy az irányadó kamatláb száz bázisponttal emelkedik. Kamatemelést vártak a jegybanktól a londoni elemzők is.

Eltérő a lépés megítélése

Az ING Bank elemzője szerint a mostani kamatemelés elegendő lehet, ugyanis az euróval szembeni kamatkülönbözet - az ECB és az MNB ellentétes irányú intézkedéseit követően - az egy héttel korábbihoz képest 150 bázisponttal 550 bázispontra emelkedett, másrészt a jegybank lépésének demonstrációs hatása szintén segíthet a forint erősödésében, írja a Napi Online.

A Postabank elemzője, Nyeste Orsolya MTI-nek azt mondta, hogy a Monetáris Tanács keddi döntése a monetáris politika hitelességének helyreállítására tett kísérlet. A döntés azt mutatja, az MNB kitart az inflációs célok mellett, a kamatemelés ténye pedig nem érte váratlanul a piacot, a mértéke az inflációs célok tartását mutatja.

Az utóbbi idők folyamatai nem illeszthetők azonos logikai sorba - nyilatkozta Duronelly Péter, a Budapesti Alapkezelő Rt. elemzője a távirati irodának. Szerinte megkérdőjelezhető a jegybank kiszámíthatósága és hitelessége, valamint a gazdaságpolitika átláthatósága is. Hozzátette azt is, hogy az események azt látszanak igazolni, hogy az MNB nem teljesen önállóan döntött, amikor a kormánnyal együtt 2,26 százalékkal modósította gyenge irányba az ingadozási sávot.

Továbbra is az inflációs cél teljesítése a legfontosabb

Az MNB közleménye leszögezi, hogy a jegybank monetáris politikáját változatlanul az inflációs célkitűzések határozzák meg, így az árfolyamsáv eltolása után is mindent megtesz aazért, hogy a pénzromlási ütem 2003 végére ne haladja meg a 4,5 százalékot, valamint teljesíthető legyen a jövő év végi 3,5, plusz-mínusz egyszázalékos cél.

A Monetáris Tanács úgy ítélte meg, hogy a kormány kérésére elfogadott 2,26 százalékos árfolyamsáv-eltolás nem fogja korlátozni a monetáris politika mozgásterét az inflációs célok elérésében, a dezinfláció folytatásában, ismerteti a közleményt a Napi.

Újra napirenden a reálbérek befagyasztása?

"Az elfogadott kismértékű árfolyamgyengülés akkor nem vezet az infláció növekedéséhez, ha a 76 milliárd forintos azonnali költségvetési kiigazítás mellett a kormány visszatér az általa 2002-ben elfogadott és az Európai Unióhoz benyújtott Középtávú Gazdaságpolitikai Programban szereplő gazdasági pályához" - áll a Monetáris Tanács közleményében. Emellett szükséges, hogy 2004-ben tovább javuljon az államháztartás egyensúlya, illetve a kabinet megvalósítsa szándékát a viszonylag korai ERM-II csatlakozásra.

A jegybanki közlemény elengedhetetlennek tartja, hogy a teljesítményekhez igazodó szintre mérséklődön a gazdaságban a bérkiáramlás. Az Indexnek nyilatkozó szakértők szerint ez ismét a reálbérek befagyasztására történő utalás. Erről legutóbb Medgyessy Péter beszélt az MSZP országos választmánya előtt.

Az inflációs célok eléréséhez az MNB a kialakultnál erősebb, 250 forint/euró körüli árfolyamot tart szükségesnek. A keresletszűkítés támogatása mellett a Monetáris Tanács a jegybanki alapkamatláb emelése mellett döntött, hogy elkerülje a forint árfolyamának túlzott gyengülését és tartóssá tegye a relatív árak exportőrök számára kedvező változását.