Túl drága kártyával fizetni

A két nagy kártyakibocsátó cég, a MasterCard és a Visa adatai szerint Magyarországon a nyugat-európainál jóval kevesebb bankkártya-elfogadóhely van, de még Közép-Kelet-Európa más államaitól is el vagyunk maradva. A MasterCard ügyfélkapcsolati menedzsere szerint itthon feleanyi kártyaelfogadó hely van, mint a hasonló fejlettségű országokban, és negyedannyi, mint az EU-15 országokban.

A Magyar Nemzeti Bank legutolsó jelentéséből kiderül, hogy a kereskedői pénztárakban 32 197 POS-berendezés üzemelt 2006 első felében, ez 12 százalékos növekedést jelent egy év alatt. Az év első felében 110,6 millió műveletet hajtottak végre bankkártyákkal, ezek 50,1 százaléka volt készpénzfelvétel ATM-ből, és 43,01 százalék volt kártyás vásárlás valamilyen üzletben. Az internetes vásárlások száma elenyésző, alig 0,04 százalék.

A grafikonból ugyanakkor azt is látjuk, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a kártyás fizetések aránya. Ma százból 45 alkalommal vásárolnak kártyával, öt évvel ezelőtt még csak 29 volt ez a szám. Az OTP Bank tapasztalatai szerint a kártyaelfogadás szempontjából releváns kiskereskedelmi egységek ötven százaléka vezette be eddig a kártyás fizetést. Ugyanez az arány a nagy áruházláncoknál száz százalék.

Miért kevesebb itthon?

Hiába a növekedés, naponta kerülünk abba helyzetbe, hogy nem tudunk kártyával fizetni olyan üzletekben sem, ahol pedig elvárható volna. A Visa szerint a kártyaelfogadási hálózat lassabb fejlődése a földrajzi elhelyezkedésnek és a turizmus szintjének tudható be, illetve annak is, hogy kicsi a verseny az elfogadói banki üzletágban.

A MasterCard ügyfélkapcsolati menedzsere szerint több okra is visszavezethető, miért vagyunk ennyire lemaradva még a régiótól is. A magyar piacon a debitkártyák voltak elterjedve, a hitelkártyák viszonylag későn jelentek meg. Emiatt az emberek hozzászoktak a készpénzfelvételhez. Horvátországban és Szlovéniában azonban előbb terjedtek el a hitelkártyák, ott több az elfogadóhely is, mivel hitelkártyával nagyon drága a készpézfelvét, magyarázta Gauder Milán. Itthon a kereskedők jellemzően azt mondják, amikor kártyás fizetés után érdeklődünk, hogy "ott van szemben az automata, vegyen ki pénzt". Ez a magatartás a hitelkártyák terjedésével már változhat, mert senki sem akar több ezer forintot fizetni a hitelkártyás készpénzfelvételért.

Egy másik ok a turizmusban keresendő. Sok országban a turizmus fejlesztette az elfogadóhelyeket, vagyis a turisták miatt a kereskedők kénytelenek voltak kártyát is elfogadni. Magyarországon csak Budapesten és a Balaton környékén érvényesül ez a kényszerítő erő. Sok kereskedő tart a bankkártyás fizetéstől, mivel nem ismeri a rendszert, nem tartja annyira biztonságosnak, mint a készpénzes fizetést.

Végül, itthon nem volt más országokhoz fogható szintű verseny a bankok között a bankkártyás elfogadóhelyek kialakításánál. Egészen tavalyig csak két jelentős szereplő, az OTP Bank és a K&H Bank foglalkozott vele, tavaly azonban több szereplő is belépett a piacra. Bankkártyával, ugye, akkor lehet fizetni, ha a kereskedelmi egység szerződést kötött valamelyik bankkal, és telepített az elfogadáshoz szükséges POS-terminált.

Mikor éri meg?

A fentieken túl az is akadályozza a kártyás elfogadóhelyek terjedését, hogy a beruházás sokszor nem éri meg a kereskedőnek. Egy terminál kialakítása 100 és 200 ezer forint között van, és nagyon kis forgalomnál nem termeli ki a beszerelés költségét. Mivel a bank jutalékot kap a kártyás forgalom után, általában évi 20-30 millió forintos készpénzes forgalomnál éri meg a banknak, hogy beszereltesse a terminált. Az OTP Banktól azt a választ kaptuk, hogy havi 300 ezer forint kártyás forgalomnál már megérheti a banknak a POS-terminál kihelyezése. Arányaiban húszszázaléknyi kártyás vásárlásnál ez 1,5 millió forintos havi forgalmat feltételez a kereskedőnél.

A kisebb sarki boltoknál, cukrászdáknál, vendéglőknél tehát ezért fogadnak el ritkán bankkártyát. Vannak azonban olyan üzletek is, ahogy elvárnánk, hogy lehessen kártyával fizetni, hiszen több tízezer vagy százezer forintba kerülő fényképezőgépet, laptopot szívesebben fizetnénk kártyával. Ezekben az üzletekben, a technikai eszközökön kicsi a marzs, kártyás vásárlásoknál a banki jutalék sokat elvinne a nyereségből. Ezért veszik szívesebben a készpénzes vásárlást, magyarázta Gauder Milán. Ugyanakkor a verseny miatt előbb-utóbb ezekben az üzletekben is kénytelenek terminálokat elhelyezni.

A Budapest Bank szerint már havi 300-400 ezer forintos forgalomnál is megérheti a terminál kiépítése: ez függ az addicionális bevételektől, illetve, hogy milye forgalomtól esik el az üzlet, ha csak készpénzt fogad el. A Budapest Bank elismeri, hogy egyes kis- és közepes vállalkozásoknak drága lehet a szolgáltatás, de ők nem tudják leszorítani a központilag szabályozott, fix költségeket, ameddig nem terjed el a kártyák tömeges használata. Ezért kell a fejlettebb kártyahasználati kultúrájú országokhoz képest relatíve magasabban tartani az elfogadói jutalékokat, hogy "az alacsonyabb hazai felhasználói kultúra mellett is megtérülő és továbbfejleszthető legyen a szolgáltatás" - nyilatkozták az Indexnek.

A K&H Bank szerint havi 2-3 millió forintos készpénzforgalomnál érdemes bevezetni a kártyás fizetési lehetőséget. Szerintük nem igaz, hogy lassabb lenne kártyával fizetni, a ma használt terminálok, illetve a korszerű kommunikáció igen gyorsak.

Mennyibe kerül?

A kártyaelfogadói jutalék mértékét a bankok egyedileg határozzák meg, a kereskedő várható bankkártyás forgalma, tevékenységi köre, valamint a kockázat mértéke alapján, magyarázták az Erste Banknál. Az elfogadó bankoknak az elfogadásból származó jutalékból kell fedezniük a tranzakciónként fizetendő bankközi díjakat, a tranzakcióval, a rendszer üzemeltetésével, az ügyfélszolgálattal kapcsolatos költségeket, illetve - modelltől függően - a terminál beszerzésének, üzemeltetetésének és szervizének költségeit is.

A Budapest Bank ingyenes a telepít, nincs havi bérleti díj, és ingyenes az oktatás is. A bruttó forgalom után azonban tranzakciós díjat kell fizetni, ez standard árazás szerint fixen 2,5 százalék, de létezik sávos árazás, amikor minél nagyobb a forgalom, annál kevesebb a jutalék.

A K&H Banknál ha a POS-terminál forgalma eléri a szerződésben meghatározott mértéket, a kereskedőknek kizárólag a megvalósult bankkártyás tranzakciók után kell jutalékot fizetniük. Ennek mértékét egyedileg állapítják meg. A tranzakciók utáni jutalékon túl további banki költség nincs, a terminál telepítésért, karbantartásáért és szervizeléséért, az oktatásért a kereskedő nem fizet semmit. Ha a terminál forgalma nem éri el a szerződésben meghatározott mértéket, szerződésben meghatározott fix jutalékért lehet igénybe venni a szolgáltatást. Ha a kereskedőnek saját tulajdonában van a POS-terminál, nem kell elérnie meghatározott forgalmi határt, és csak a tranzakciókra felszámított jutalékot számlázzák ki.

Az OTP Bank kis forgalmú üzleteknél lehetőséget ad arra, hogy fix minimumjutalékban állapodjon meg a bank és a kereskedő. A fix jutalék fedezi a bank költségeit (POS-kihelyezés, üzemeltetés, tranzakciófeldolgozás), így kisebb havi forgalom esetén is el lehet helyezni a terminált. Az Inter-Európa Banknál is egyedi megállapodás szerinti jutalékot számítanak fel.

Terjedés

A K&H Bank szerint mivel a bankkártyás vásárlók általában szívesen látott, jelentősebb vásárlóerejű vevők, illetve mivel a külföldi (és egyre inkább a hazai) vásárlók eleve elvárják a kártyás fizetés lehetőségét, a vállalkozások egyre inkább törekednek rá. Az Erste Bank szerint az ország kevésbé forgalmas helyein ez az igény kisebb, azonban a kibocsátott bankkártyák (főleg a hitelkártyák) mennyiségének folyamatos növekedése ezeken a területeken is változásokat hoz majd.

Az Erste Bank szerint a kereskedőknek mérlegelniük kell, hogy mennyi ügyfelet veszíthetnek, mennyivel költenek náluk kevesebbet a vásárlók, vagy éppen mennyivel kerül nekik többe a készpénz kezelése, ha nem nyújtanak bankkártya-elfogadói szolgáltatást. Ma több mint 7,5 millió bankkártya van forgalomban Magyarországon, elfogadásukat elvárják az ügyfelek, és ezt nem hagyhatják figyelmen kívül a kereskedelmi és szolgáltató szektorban működő vállakozások sem.

A CIB Bank ezen kívül fontosnak tartja, hogy az emberek megismerjék ezt a fizetési módot, főleg azt, hogy bankkártyával sokkal olcsóbb fizetni, mint készpézt felvenni, és azzal fizetni. Az OTP Bank is arra hívta fel a figyelmet, hogy a kártyabirtokosok előnyben részesítik azokat a z üzleteket, ahol fizetni tudnak a kártyájukkal. Ez főként akkor jelent előnyt, amikor hasonló profilú üzletek koncentráltan helyezkednek el (például bevásárlóközpontokban). A kártyával vásárlók ráadásul általában többet költenek, mint a készpénzzel fizetők.

A MasterCard szerint akkor várható változás, ha nagyobb lesz a verseny a piacon, illetve ha nagyobb lesz a hitelkártyák elterjedtsége. A Visa is optimista, tavaly 17 százalékkal emelkedett a kártyaefogadás, ez a legnagyobb növekedés Európában. Szerintük ebben az ütemben Magyarország hamarosan utoléri a szomszédos országokat.