Ritkán súgnak a kartellezők

Végleges formát öltött a Gazdasági Versenyhivatal engedékenységi politikáját rögzítő közleménye. A teljes bírság elengedésére számíthat az a kartellező, amely elsőként tesz bejelentést a titkos megállapodásról, vagy annak feltárásához elsőként nyújt hatékony segítséget a versenyhatóságnak - nyilatkozta a Világgazdaságnak Szolnoky Péter.

Megállapodhatnak

A GVH kartellcsoportjának vezetője hozzátette: a bírság mérséklését az a kartelltag remélheti, amely többletbizonyítékokat szolgáltat. Figyelemmel a versenyhivatal érzékelhetően szigorodó bírságkiszabási gyakorlatára, a cégeknek érdemes megfontolniuk, hogy nyújtanak-e információkat versenykorlátozó megállapodásaikról a hivatalnak, vagy sem, hiszen csekély büntetéssel, esetleg a nélkül mászhatnak ki a hosszú távon számukra is kényelmetlen jogsértő helyzetből. A nyár elején megjelent közlemény tervezete már egyértelmű eligazítást adhatott a döntéshez a versenyhatóság által "célba vett" vállalkozásoknak, ám azok - legalábbis a nagyobb ügyek érintettjei - egyelőre nemigen élnek a lehetőséggel.

A kartellcsoport maga derítette föl például a filmforgalmazók árkartelljét, amelyről a közelmúltban határozott a versenytanács, és több mint háromszázmillió forintos bírsággal sújtotta a három érintett céget. December végéig feltehetően lezárul az autópálya-kartell vizsgálata, de az ügyfelek semmiféle, az ügy feltárására, az eljárás gyorsítására irányuló szándékot nem tanúsítottak. A GVH gyakorlatában ugyanakkor már előfordult olyan kartellügy, ahol az egyik érdekelt komoly információhoz juttatta a versenyszakembereket, amiért is mérsékelték büntetését. A nagyatádi pékkartell esetében pedig két - feltáró magatartást tanúsító - vállalkozás bírságát engedték el. Ezzel szemben például a szolnoki pékügy részvevői elzárkóztak a segítségnyújtástól.

Nincs teljes mentesség

Előbb-utóbb minden kartell kiderül, lezárul, és idővel bizonyára nem lesz mindegy a részvevőknek, hogy a bírság árbevételük nyolc, illetve akár tíz százalékát, vagy annak mindössze elenyésző hányadát teszi ki, nem is szólva a tetemes ügyvédi költségekről meg a bírósági eljárás kiadásairól - mondta Szolnoky Péter. Utalt arra is: a közleménytervezethez több, a mentesítési feltételeket igen szigorúnak találó észrevétel érkezett. Ha ezeket mind figyelembe veszik, úgy akár valamennyi kartell minden részvevőjét mentesíthetnék. Az engedékenységi politikával a versenyhatóság valamilyen szinten korlátozza döntési jogkörét az eredményesebb nyomozati, tényfeltáró munka végett.

A hatósági döntési jogkör nyilvánvalóan csak addig szűkíthető, amíg összhangban áll a kartellek elleni fellépés hatékonyságának növekedésével - fejtette ki a csoportvezető. Ezért a szövegpontosító indítványokon túl mindössze egy-két tartalmi - köztük a teljes mentesítés kizáró okára vonatkozó és a mentességi kérelem visszavonhatóságával kapcsolatos - javaslatot fogadták el. Így nem élvezhet teljes mentességet az a vállalkozás, amely másokat kartellban való részvételre kényszerít, de az úgynevezett vezető szerep már nem lesz kizáró ok. Változás az is, hogy az érintett, ha teljes mentességet nem kaphat, visszavonhatja erre vonatkozó beadványát, de ha nem teszi, azt a versenyhatóság bírságcsökkentési kérelemnek tekinti.