Dezső
14 °C
25 °C

Börtön a kartellező vezetőknek

2004.02.05. 09:58
Börtönbüntetéssel sújthatják Magyarországon a kartellező cégek vezetőit, ha - az OECD javaslatára - itthon is bevezetik a nyugati gyakorlatot. Lehetővé válna továbbá, hogy a versenyjogi ügyekben érintettek közvetlenül is bírósághoz fordulhassanak.
A közvetlen bírói utat és az egyénekkel szembeni szankciók bevezetését javasolja a magyar versenyjogi szabályozásban az OECD országjelentése. A Gazdasági Versenyhivatalban (GVH) foglalkoznak a kérdésekkel, jóllehet az idevágó - nem kizárólag a versenytörvény módosítását - igénylő szabályok megalkotása hosszabb előkészítést igényel, csakúgy, mint az esetleges büntetőjogi felelősségre vonás megfontolása - közölte a Világgazdaság megkeresésére Tóth Tihamér, a hivatal elnökhelyettese, a versenytanács elnöke.

Rugalmasabb szabály kell

A cégvezetők büntethetőségét az OECD a súlyos kartellügyek felfedése és megelőzése végett vetette fel. Tóth Tihamér utalt arra: a kartellező cégek vezetőit Amerikában hároméves börtön, illetve személyre szóló komoly bírság fenyegeti, amelytől megmenekülhetnek, ha együttműködnek a hatósággal, és segítenek a titkos megállapodások feltárásában.

Angliában szintén vannak büntetőjogi konzekvenciái a kartellezésnek. A közeljövőben várhatóan erősödik ez a tendencia Európában. Nincs szó azonban arról, hogy a mi jogrendszerünknek is feltétlenül át kell venni a büntetőjogi szankciókat, de előbb-utóbb érzékelhető lesz egy ilyesfajta elvárás - mondta a versenytanács elnöke.

Az OECD-javaslat szerint előnyös lenne az is, ha a panaszosok a versenyjogi problémákkal a versenyhivatalt kikerülve, perben is érvényesíthetnék igényeiket. Jelenleg kizárólag a hivatal járhat el az erőfölénnyel való visszaéléseknél, a versenykorlátozó megállapodások, illetve a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása esetén, és az ezekben hozott versenytanácsi határozat támadható meg a bíróság előtt. A változtatást különösen indokolná, hogy az uniós csatlakozással, a magyar bíróságok közvetlen eljárásra lesznek jogosultak a közösségi versenyügyekben. Így hozzájuk fordulhat majd valamely cég a másik versenykorlátozó magatartása miatt a szerződés érvénytelenségének megállapításáért, vagy mondjuk kártérítésért. Jogos igény tehát, hogy a közösségi versenyjog mellett a magyar ugyancsak érvényesíthető legyen peres úton, versenytanácsi határozat híján is.

Az országjelentés szerint szükség volna rugalmasabb eljárási szabályokra avégett, hogy a hivatal a valóban fontos ügyekre összpontosíthasson. Ezzel egyidejűleg kívánatosnak látszik egy kizárólag fogyasztóvédelmi ügyekkel foglalkozó szervezeti egység kialakítása.