Judit
-2 °C
8 °C

Drága lehet a külföldi kártyás vásárlás

2004.07.07. 13:39
Nem csak a készpénzfelvétel, hanem a kártyás vásárlás is drága lehet a külföldi nyaralások alatt: a kereskedelmi bankok a devizaterhelések átváltásánál eltérő árfolyamokat használnak, a különbség pedig akár tíz forint is lehet eurónként.
Országtól, kártyától és banktól függően akár két átváltáson is keresztülmehet a plasztiklapokkal külföldön kifizetett összeg, mire a terhelés megjelenik az ügyfél számláján. A különböző árfolyamok használata miatt kiderülhet, hogy két különböző bankkártyával ugyanott, ugyanannyi pénzt fizetve akár euróként 10 forint eltérés is lehet a tényleges számlaterhelés között - döntően attól függően, hogy a kártyát kibocsátó bank milyen árfolyamon váltja a devizát.

Az ATM drága, de elkerülhető

A külföldi utazások előtt a turisták rendszerint a készpénzfelvétel költségeiről érdeklődnek bankjaiknál. Tény, hogy míg a legtöbb bankkártyával a bank saját automatáinál itthon nagyon olcsón, jellemzően 20-80 forintért lehet pénzt felvenni, a határt átlépve ugrásszerű különbséggel kell számolni. Az ATM-használat költsége külföldön szinte minden esetben jóval meghaladja az ezer forintot. A pénzintézetek között e tekintetben jelentős a szórás: a bankok egy része fix összeggel számol ( CIB, Budapest Bank - 1500 forint, ELLA 3 dollár), akad, aki kizárólag százalékot kér (Inter-Európa Bank 3 százalék, de minimum 750 forint), míg a pénzintézetek többsége ötvözi a két rendszert, azaz 1-1,5 százalékot és 3-7 dollárt számít fel.

Az ingyenes vásárlás ára

Papírforma szerint a külföldi bankkártyás vásárlás ingyenes, gyakorlatilag azonban az ügyfeleket jelentős meglepetés is érheti, ha a nyaralás után áttekintik a számlalevelet. A külföldi vásárlások esetén a bank először a kártyatársasággal számol el, a magyar pénzintézetek a Visával jellemzően dollárban, míg a Mastercarddal európai tranzakciók esetén euróban, a kontinensen kívül dollárban. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eurózónában történő vásárlás esetén kedvezőbb lehet az Mastercard kártyák használata, hiszen itt csak egyszeri váltásról van szó, míg az eurózónán és az USA-n kívül minden vásárlás esetén dupla konvertálás után jelenik meg végső összeg a számlán terhelésnél. A kártyakibocsátó bankhoz dollárban vagy euróban érkező követelést a bank saját maga által meghatározott árfolyamon váltja át forintra.

Árfolyam-politikák

A pénzintézetek többsége devizaeladási árfolyamot használ a váltásnál, ami jellemzően a banki valutaárfolyamoknál olcsóbb, és a pénzváltóknál elérhető áraknál is kedvezőbb. (Egy euróért a bankoknál devizaárfolyamon átlagosan 254-255 forintot, valutaárfolyamon 259-261 forintot kell otthagyni, míg a legnagyobb pénzváltó irodáiban 256 forintot).

Több bank azonban nem devizaeladási, hanem egy külön meghatározott vagy valutaeladási árfolyamom számol (míg a valutaárfolyam a bankjegyként megjelenő, azaz a készpénzért közvetlenül kifizetett árat jelenti, a deviza árfolyam a csak számlán megjelenő elszámolási árat takarja). A Kereskedelmi és Hitelbank, a K&H elszámolási rendszerét használó Konzumbank, valamint a Commerzbank ügyfelei devizaeladási árfolyamon vásárolnak külföldön. Ez (a június 30-i árfolyamokat figyelembe véve) azt jelenti, hogy minden elköltött euró után 254,81 (K&H), illetve 261,96 forint (Commerzbank) jelenik meg az ügyfél számláján.

Elviekben a legolcsóbbnak a banki deviza középárfolyam minősíthető. Ezt használja a Volksbank (253,47 forint) és az ő elszámolási rendszerét használó három kisebb pénzintézet, az IC Bank, a HWB Bank és az ELLA (Első Lakáshitel Takarékszövetkezet). A képet azonban árnyalja, hogy mivel a bankok maguk állapítják meg devizaárfolyamaikat, több olyan pénzintézet is akad, melynek (elvileg magasabb) eladási árai adott napon kedvezőbbek a Volksbank középárfolyamánál (június 30-án ilyen volt a CIB és a HVB, melyek a többséghez hasonlóan ezt az árfolyamot is használják a váltásnál). A Budapest Banknál külön árfolyamot alkalmaznak az elszámolásra, mely a deviza- és a valutaárfolyam között helyezkedik el.