Likviditási gondokra készülnek a kasszák

Veszélybe kerülhet a hosszú távú lakossági megtakarítások állománya, mivel a következő néhány évben megállhat az önkéntes nyugdíjpénztáraknál tartott lakossági vagyon növekedése, sőt több száz milliárd forinttal csökkenhet a jelenlegi állomány - véli a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kiemelt elnöki tanácsadója, Erdős Mihály.

Évi harmincezer kilépő?

A pénztári tagok tömeges kilépése 2005 és 2008 között várható, az 1994-től működő önkéntes pénztárak ugyanis 1995 és 1998 között gyűjtötték mai, 1,2 milliós tagságuk 78 százalékát, összesen 939 ezer ügyfelet. Figyelembe véve, hogy évente átlagosan harmincezer taggal bővülnek az önkéntes pénztárak és a belépők a bruttó bérük öt százalékát fizetik be, illetve hogy a pénztárak évi öt százalékos nettó hozamot produkálnak a vagyonra vetítve: a pénztárak 2004-ben érhetik el a maximális taglétszámot, míg az elhúzódó vagyonfelvétel miatt a maximális vagyon - ezt Erdős 500-600 milliárdra prognosztizálja - 2005-ben alakulhat ki.

A tízéves futamidőt elérő számlákból - amikortól a pénztártag már felveheti a megtakarításait - 2004-ben még csak 13 ezer lesz, de 2005-től már évente kétszázezren válnak jogosulttá a kilépésre. Persze korántsem távoznak majd ennyien a rendszerből. A PSZÁF számításai szerint, ha évente a tagok harminc százaléka hagyja el a nyugdíjpénztári rendszert, akkor a fejlődés egy kis törés után folyamatos marad.

Magas adó

Erdős úgy véli, hogy szétválik a kilépő tagok aránya és az általuk kivitt vagyon nagysága. Ugyanis sokan - akár magánbefizetők, akár a munkáltatójuk fizeti a tagdíjat - vélhetően a rendszerben maradnak, miközben az eddig felhalmozott megtakarításaikat kiveszik. Tovább nyitja az ollót a kilépők száma és a vagyoncsökkenés között, hogy a régi tagok egy főre eső pénztári vagyona sokkal nagyobb, mint az átlagos egy főre eső megtakarítás, így várható, hogy a vagyon csökken markánsabban.

Az ING-nyugdíjpénztáraktól kapott információk szerint sokan meggondolják majd, hogy kilépjenek-e a rendszerből, hiszen ezt a pénzfelvételt a legmagasabb adókulcs szerinti adófizetési kötelezettség terheli. Sokan kihasználhatják - és az ING is ezt szorgalmazza majd -, hogy a tagok csak fokozatosan vegyék ki a pénzüket. Erdős szerint akiknek a munkáltatók fizettek, azok hajlamosabbak lesznek a "talált pénzt" akár adófizetés árán is kivenni. Számos tag lehet, aki szociális helyzete javítása vagy fogyasztási tervei miatt dönt a pénzfelvétel mellett. A kivét újrabefektetését Erdős nem tartja reálisnak.

A kilépést ösztönözheti, ha a pénztárak nem értek el eléggé attraktív hozamot az idén és nem érnek majd el elég jót jövőre, mivel a tagok leginkább az utolsó év hozama alapján döntenek. Egy nagy pénztár esetében két százalékos tagvesztés már milliárdos vagyonkiáramlást okozhat - véli Erdős, aki azt is kifejtette: a kilépések a kisebb kasszákra hathatnak igazán tragikusan.