Több kenyeret eszik a magyar

A péksütemények éves fogyasztása jelenleg 14 kilogramm. Az elmúlt évtizedekben a kereslet lényegesen változott. A hatvanas évek végén a teljes fogyasztáson belül a félbarna és a barna kenyerek aránya még csaknem 80 százalékot tett ki. Ennek fő oka, hogy a választék nem volt széles.

Kétszáz kenyérfajta

A rendszerváltást követően a piachoz igazodó, rugalmas termelésre képes kisüzemek száma ugrásszerűen megnőtt. A sütőipari választék folyamatosan bővül, jelenleg több mint 200 kenyérfajtát és mintegy 700-féle péksüteményt gyártanak. A vállalkozók tőkeszegénysége és az alacsony jövedelmezőség azonban érdemi korszerűsítést általában nem tett lehetővé. Jelenleg mintegy 1400 sütőipari vállalkozás 1600 termelőüzemet működtet. A sütőipari célra létesült néhány új, korszerű üzem többnyire részben vagy teljesen külföldi kézben van. Az ágazatban 21 ezren dolgoznak. A vállalkozások háromnegyede 10 főnél kevesebbet foglalkoztat, ezek a piac ötödét látják el.

Jelentős többletkapacitás

Az utóbbi években egyre több áruház, bevásárlóközpont létesített sütőüzemet, ezek a termelésnek ma csaknem tíz százalékát adják, és egyre növekvő konkurenciát jelentenek az ipar számára. Mára jelentős a többletkapacitás a sütőiparban, emiatt éles a vállalkozások közti verseny. Az alapvető sütőipari termékek árai európai viszonylatban Magyarországon alacsonyak, ezekben nem érvényesíthetők a vállalkozások indokolt költségei és a szükséges fejlesztés forrásai.

Az egészséges étkezés előtérbe kerülésével az utóbbi években átalakult a kenyérkínálat: jelenleg a fehér és félbarna kenyerek a forgalom 63 százalékát, a rozskenyerek 8-9 százalékát, a tartós kenyerek 2-3 százalékát adják, míg a fennmaradó részt az egyéb kategóriába sorolt termékek viszik el. Az európai átlagos kenyérfogyasztás tíz százalékkal magasabb a magyarnál, ráadásul az EU-ban a teljes kiőrlésű, magasabb árfekvésű kenyerek aránya jóval nagyobb.