Húszszázalékos kenyérdrágulás

Werli tájékoztatása szerint az árnövelést a nyár óta tartó búzaárrobbanás és az egyéb költségek emelkedése kényszeríti ki. Mint ismert, az idei aszály nyomán a búzaárak a közelmúltban elérték a tonnánkénti 45-50 ezer forintot, szemben az egy évvel korábbi 22-25 ezerrel. Emiatt a malomipar kilátásba helyezte, hogy az átadási lisztárakat 70 forint körüli szintre emeli a 40-42 forintos aratás előtti kilónkénti mértékről.

Liszt, gáz

A lisztdrágulás a nyár óta tart, és Werli szerint a 70 forintos ár kialakulásáig még mintegy 30 százalékos emelkedés várható. Ez a mai 55 forintos árakhoz viszonyítva januárig kilónként 15 forintos növekedésnek felelne meg.

A pékek számításai szerint a novemberi gázáremelés összességében további 2,5 forintos kilónkénti kenyérdrágítást von maga után, és januártól hasonló nagyságú, 2,5-3 forintos áremelést kényszerít ki a bér- és az egyéb foglalkoztatási kiadások várható növekedése is. A élelmiszerekre vonatkozó 12 százalékos áfa 15 százalékra emelése kilónként további 7-8 forintos, a 6 százalékra tervezett infláció pedig mintegy 5,5 forintos drágítást "követel meg". Így a jövő év elejétől egy kiló kenyér árát átlagosan 30 forint körüli mértékben kell növelni - állította Werli.

Kétszáz felett

A szükségesnek ítélt árváltoztatás 20 százalék körüli emelkedést jelent a leginkább mértékadónak tekintett, 160-170 forintos kilónkénti félbarna- és fehérkenyér-árakhoz képest. Emlékezetes, hogy a sütőipar már nyáron is 18-22 százalékos drágítást helyezett kilátásba, de csak 10-12 százalékot valósított meg a kereskedők ellenállása miatt. Szakértők az újabb árnövelési tervek kapcsán is kemény alkukra számítanak. A szövetség elnöke szerint mindenesetre a 30 forintos emeléssel az átlagos fogyasztói kenyéráraknak át kell lépniük a 200 forintos kilónkénti határt. A hazai árak így is csak 35-40 százalékát érnék el a 2,5 eurós (550-600 forintnak megfelelő) uniós szintnek - tette hozzá.