További Magyar cikkek
10-15 százalék
Váradi János, a Magyar Pékek Ipartestületének ügyvezetője elmondta, hogy a kenyér átadási ára kirívó példaként jelenleg nettó 90-110 forint is lehet az extrém esetben akár húszféle járulékos teher - például a kereskedők által megkövetelt polcpénz - levonása után. Hozzátette, hogy a sütőipar még nem kapott végleges véleményt a malmoktól arról, hogy a liszt ára milyen arányban emelkedik. Az előállítási költségek növekedésén túl azonban nagyobb mértékben is indokolt lenne a kenyér átadási árának emelése - vélekedett az ügyvezető. Szerinte az uniós csatlakozás kapcsán a sütőiparban évente 4,5 milliárd forint értékű fejlesztést kellene végrehajtani, de becslések szerint csak 1,5-2 milliárd forint értékű beruházás valósul meg, hiszen a szakágazat nyereségessége mindössze bruttó 3 százalék. Sütőipari szakértők számításai szerint jövőre mindenesetre fehér kenyérnél 118-120 forintos kilogrammonkénti átadási ár lenne reális a szinten tartás figyelembevételével.
A kenyér átadási árát 10-12 százalékkal, a péksütemények árát 12-14 százalékkal kellene emelni a költségek növekedése miatt - mondta Juhász István, az Első Pesti Sütő- és Malomipari Rt. vezérigazgatója. Érvei szerint a liszt áremelése az egész évi csökkenő trend után folyamatban van, most 25 százalékkal, kilogrammonként 8-10 forinttal magasabb az augusztusi mélyponthoz képest; ez finomlisztnél 45-46, kenyérlisztnél 43 forintos jelenlegi árat jelent kilogrammonként. A legutóbbi kenyéráremelés óta literenként 17 forinttal drágult a benzin, 8 forinttal pedig a gázolaj is. S bár a minimálbér jövőre nem emelkedik, a sütőipari dolgozók szakszervezete kollektív szerződés keretében 6-8 százalékos keresetnövekedést harcolt ki. Ez lényegében a műszakpótlékokban jelenik majd meg, a sok helyütt minimálbéren foglalkoztatott pékségi dolgozók délután, éjjel és hétvégén műszakpótlékot kapnak.
Külföldön vállalnak munkát
Váradi szerint a pékek egy része Ausztriában vagy Németországban vállal munkát az itthoninál jóval kedvezőbb kereset miatt. Az ügyvezető úgy vélte, hogy a kapacitásfelesleggel küzdő ágazatnak megoldást jelenthetne, ha a pékek - nyugati mintára - kis szakboltokban is értékesítenék a portékájukat. Ez a fogyasztónak is kedvező lenne, hiszen a pék "megspórolhatná" a kereskedői árrést.