Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Kényszervállalkozások: nem lesz bírság

2003.07.22. 15:37
Nem kell bírságtól tartania a jelenleg kényszervállalkozót alkalmazó cégnek, ha jövő év március 31-ig a szabályoknak megfelelően rendezi a foglalkoztatotti viszonyt. Burány Sándor munkaügyi miniszter szerint ezzel az érintettek méltányos lehetőséget kapnak, hogy alkalmazkodjanak a szabályokhoz.
A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumban készül egy előterjesztés, amely szerint mentesülhetnek az adó- és járulékkülönbözet visszamenőleges megfizetése alól a kényszervállalkozókat alkalmazó cégek, közölte kedden Burány Sándor miniszter. Az erről szóló törvényjavaslatot a nyár végén nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek.

Haladék március 31-ig

A múltra nézve azokat a cégeket illeti meg mentesség, amelyek az "aggályos" foglalkoztatási jogviszonyt 2004. március 31-ig tartalmának megfelelően átalakítják. "Megítélésem szerint ezzel a kiegészítő megoldással az érintettek méltányos lehetőséget kapnak, hogy alkalmazkodjanak az egyébként már hosszú ideje érvényben lévő szabályokhoz" - fogalmazott a miniszter.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a munka törvénykönyvének július elsejei módosítása nem teremtett új helyzetet, csak pontosította az eddig is érvényes rendelkezéseket. Ennek megfelelően csak azok a szerződések tekinthetők aggályosnak, amelyekben a jogviszony tartalma munkaviszonynak felel meg.

A kormány a tisztességeseket védené

"Így nincsenek érintve azok a szerződések, amelyeknél betéti társaság vagy más társas vállalkozás a szerződő fél, és a magánszemélyek annak tagjaként végeznek munkát" - emelte ki a miniszter.

"A kormány szándéka szerint a kényszervállalkozások visszaszorítása azokat a vállalkozókat is védi, akik korrekt módon foglalkoztatják dolgozóikat, és emiatt hátrányba kerülnek a kényszervállalkozókat alkalmazókkal szemben. Kiküszöböli azt a visszásságot is, hogy a költségvetéshez az adófizetők egy része nem a többséggel egyező arányban járul hozzá" - hangsúlyozta Burány Sándor.

A szakmai szervezetek aggódnak

Korábban több szakmai és érdekvédelmi szervezet is fenntartásait hangoztatta a munka törvénykönyvének módosítása miatt. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége (MÚOSZ) július 10-én közzétett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy, véleménye szerint a módosítás nyomán a magyar sajtóban munkahelyek szűnhetnek meg, csökkenhetnek az amúgy sem magas fizetések, és az ígéretek ellenére várható ellenőrzések lehetetlen helyzetbe hozhatják a kényszervállalkozó újságírókat.

Vörösmarti Mihály, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara országos elnöke korábban azt mondta, hogy a Munka törvénykönyve, illetve a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítása százezer vagyonőr helyzetét befolyásolja. A szakmai kamara álláspontja, hogy az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező, szolgáltatási munkát végző természetes személyek foglalkoztatási viszonyaira vonatkozzon a munkára irányuló önfoglalkoztatási jogviszony.

Évente ötvenezer munkaügyi intézkedés

Békés András az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke az MTI-nek korábban kifejtette, nem újdonság, hogy a munkaügyi ellenőrök visszamenőlegesen munkaszerződéssé minősíthetik a színlelt vállalkozási szerződéseket, ez már korábban is így volt.

Évente körülbelül harmincezer munkaadónál végeznek komplex munkaügyi ellenőrzést az ellenőrök, és különféle szabálytalanságok miatt körülbelül ötvenezer intézkedést hoznak. Az intézkedések körülbelül húsz százaléka hozható összefüggésbe a munkavégzés alapjául szolgáló jognyilatkozattal, így például az illegális munkavégzéssel vagy a színlelt szerződéssel.