Judit
3 °C
6 °C

Lassabban nő a gazdagok keresete

2003.05.13. 10:40
Mérséklődött az elmúlt évben a magyar társadalom leggazdagabb és legszegényebb területeinek jövedelmi különbsége - derül ki egy kutatásból. A leggazdagabb és legszegényebb körzet átlagos jövedelmének különbsége közel háromszoros. A legtöbb pénzt a főváros II. kerületében élők keresték.
Irányítószám szerinti területi bontásban készített felmérést a magyar lakosság jövedelmi viszonyairól egy marketinges cég. Az adatokból kiderül: tavaly csökkent a leggazdagabb és legszegényebb körzetcsoportok egy főre jutó nettó jövedelme közti különbség. Az abszolút értelemben vett jövedelemkülönbség azonban tovább nőtt.

Dienes István, a kutatást végző CID Cég-Info Direkt Marketing Kft. tudományos tanácsadója elmondta: az ország 3033 körzetét vizsgálva jutottak adatokhoz. Ezek szerint a népesség egyötödét adó leggazdagabb irányítószám-körzetekben az egy főre jutó adózott jövedelem az átlag több mint másfélszerese, a legszegényebb körzetekben csak fele.

A II. kerület a leggazdagabb

Az országos népesség tiszta nomináljövedelme 2001-ben meghaladta az 5300 milliárd forintot, ami tízszázalékos növekedést mutatott az előző évihez képest. Ez alapján az elemzés kimutatta, hogy a legszegényebb ötöd - vagyis hatszáz körzet - jövedelme csupán az országos átlag 52 százaléka, a leggazdagabb hatszázé pedig az átlag 163 százaléka.

A legszegényebbek körzetekben az egy főre jutó átlagos havi adózott jövedelem két évvel ezelőtt 15 861 forint volt, ami 21 százalékos emelkedést jelentett 2000-hez képest. A leggazdagabb ötödben lévők átlaga pedig 49 563 forintot tett ki, ami 16 százalékos növekedés. Figyelemreméltó, hogy a legmagasabb átlagjövedelmű körzetben - Budapest második kerületének belső részén - az érték havi 121 066 forintnak felelt meg fejenként, ami 28 százalékos növekedést jelentett.

Van ahol többet költenek, mint amennyit keresnek

A jövedelmi viszonyok értékelésénél a társaság a dokumentált, legális bevételeket vette számba, jóllehet a feketegazdaságból eredő jövedelmek, illetve korábbi megtakarítások a kiadások szintjét jelentősen módosítják. A CID előzetes adatai szerint 2002-ben összesen 443 olyan település volt, ahol a vásárlások összege települési szinten meghaladta a kimutatott tiszta jövedelmet. Ezeken a településeken a "negatív megtakarítás" összege túllépte a 10 milliárd forintot.

Ez a szám azonban nem tekinthető az ország szürkegazdaságában keletkező jövedelmek összegének, hiszen ez csak a tárgyévi megtakarításoknak, a korábbi felhalmozásból a tárgyévben felhasznált és a szürkegazdaságban a tárgyévben keletkezett összegeknek az egyenlege, és csak azokban a helységekben, ahol az egyenleg településszinten is negatív. A negatív összeg tekintetében a listavezető Baranya, amelyet Szabolcs és Borsod követ. Nem mutattak ki "negatív megtakarítást" Budapesten, és nincs ilyen település Fejér, Győr, Komárom és Vas megyében sem.