Zsuzsanna
-2 °C
7 °C

Feszültségeket okozhat a kereskedelmi törvény

2005.10.12. 09:53
A versenytörvény és a polgári jog konfrontációját eredményezheti az elfogadásra váró kereskedelmi törvény hatodik paragrafusa, amely a piaci szereplők erőfölényét taglalja. A versenyhivatal szerint sem ártana finomítani a jogszabálytervezeten.

Az országgyűlés előtt lévő kereskedelmi törvénytervezet piaci erőfölénnyel foglalkozó része egyes jogászok szerint nincs összhangban sem a polgári jog, sem pedig a versenyjog érvényes rendelkezéseivel, így konfrontációt eredményezhet, ha jelenlegi formájában fogadják el az új jogszabályt. A gazdasági tárca által készített törvény olyan piacot igyekszik regulázni, amely a nemzeti össztermék 12 százalékát adja és a foglalkoztatásban 14 százalék erejéig vesz részt.

Szubjektív alkalmazás?

A teljes piaci forgalom (az autóértékesítéssel együtt) meghaladja a 7000 milliárd forintot, egyértelmű tehát, hogy a gazdaságban jelenleg ez az egyik legnagyobb horderejű jogszabály - ehhez képest a piaci szereplők rendkívül kényesnek tartják, hogy nyilatkozzanak róla, még a jogászok is igyekeznek háttérben maradni elemzéseikkel. A mégis megszólaló szakemberek szerint a tervezet szóhasználata szubjektív alkalmazáshoz vezethet, így a multinacionális vállalatok beszerzési körén kívül rekedt beszállítók sorozatos feljelentési hullámát vonhatja maga után.

Erre a Gazdasági Versenyhivatal is felkészült: Torjákné Amberger Teréz, a szervezet szolgáltatási irodájának vezetője úgy fogalmazott, a jelenlegi forma elfogadása esetén számolnak azzal, hogy számos panasz, illetve bejelentés érkezik, főként a szabályok hatálybalépését követően. Tompítja a helyzetet ugyanakkor - tette hozzá az irodavezető -, hogy a beszállítók tisztában vannak vele: a multikkal kötött szerződések nem csak hátrányosan érinthetik a kis- és középvállalkozókat, hanem komoly előnyökkel is járnak. A GVH a kirívóan méltánytalan esetek bejelentésére számít elsősorban.

A kereskedelmi jogászok szerint a kereskedelmi törvénytervezet piaci erőt taglaló része elfogadhatatlan helyzetet teremt azzal, hogy egyoldalú és indokolatlan védelmet adna az általa nem nevesített beszállítóknak, s ezzel áttételesen korlátozná a verseny szabadságát. Úgy vélik, a törvény e pontja normatív eszközökkel akar beavatkozni a piac működésébe; félő, hogy éppen a jogszabály miatt a multik központi beszerzéseiket más országokba helyezik át, minek folytán például a saját márkás termékeket gyártó kis- és középvállalkozások nemcsak a magyar, hanem a regionális beszállítási szerződésektől is eleshetnek. Az előírások miatt csökkenhet a multik mozgástere az egyéb bevételi forrásoknál is, ami az árszínvonal növekedését okozhatja.

A GVH is módosítana

Torjákné Amberger Teréz szerint annyira azért nem abszurd a törvénytervezet piaci erőt taglaló része, hogy az az árszínvonal emelkedését okozná, hiszen nem helyezi abszolút tilalom alá a polcpénzt vagy a beszállítóval eddig kifizettetett marketing- vagy kereskedői szolgáltatást. Mint mondja, a kiskereskedelmi árak alakulására annak nincs érdemi hatása, hogy a beszerzés során a nettó árra milyen pluszköltségek rakódnak rá vagy vonódnak le, legfeljebb az elszámolási technikát módosítják. Ha a nettó ár változatlan marad, a jogszabály révén akár az árak átláthatósága is javulhat.

A GVH szakembere is indokoltnak tartana viszont néhány módosítást annak érdekében, hogy a kereskedő ne ütközzék nagy akadályokba, amikor a versenyből fakadó hatékonysági nyomást közvetíteni akarja a beszállítók felé. Úgy véli, hiba volna, ha ez a törvény nem csupán a kis- és középvállalatok számára biztosítana többleteszközt az objektív helyzetüknél fogva gyenge pozíciójuk némi javításához, hanem a kevéssé versenyző beszállítói piacok nagyméretű vállalatai számára is lehetőséget adna erős pozíciójuk további megerősítésére.

Tavaszi hosszú hétvégék

Töltse az ünnepeket külföldön, London, Párizs, Róma városnézés, olasz hajóút, síelés Ausztriában.

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.