Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Feszültségeket okozhat a kereskedelmi törvény

2005.10.12. 09:53
A versenytörvény és a polgári jog konfrontációját eredményezheti az elfogadásra váró kereskedelmi törvény hatodik paragrafusa, amely a piaci szereplők erőfölényét taglalja. A versenyhivatal szerint sem ártana finomítani a jogszabálytervezeten.

Az országgyűlés előtt lévő kereskedelmi törvénytervezet piaci erőfölénnyel foglalkozó része egyes jogászok szerint nincs összhangban sem a polgári jog, sem pedig a versenyjog érvényes rendelkezéseivel, így konfrontációt eredményezhet, ha jelenlegi formájában fogadják el az új jogszabályt. A gazdasági tárca által készített törvény olyan piacot igyekszik regulázni, amely a nemzeti össztermék 12 százalékát adja és a foglalkoztatásban 14 százalék erejéig vesz részt.

Szubjektív alkalmazás?

A teljes piaci forgalom (az autóértékesítéssel együtt) meghaladja a 7000 milliárd forintot, egyértelmű tehát, hogy a gazdaságban jelenleg ez az egyik legnagyobb horderejű jogszabály - ehhez képest a piaci szereplők rendkívül kényesnek tartják, hogy nyilatkozzanak róla, még a jogászok is igyekeznek háttérben maradni elemzéseikkel. A mégis megszólaló szakemberek szerint a tervezet szóhasználata szubjektív alkalmazáshoz vezethet, így a multinacionális vállalatok beszerzési körén kívül rekedt beszállítók sorozatos feljelentési hullámát vonhatja maga után.

Erre a Gazdasági Versenyhivatal is felkészült: Torjákné Amberger Teréz, a szervezet szolgáltatási irodájának vezetője úgy fogalmazott, a jelenlegi forma elfogadása esetén számolnak azzal, hogy számos panasz, illetve bejelentés érkezik, főként a szabályok hatálybalépését követően. Tompítja a helyzetet ugyanakkor - tette hozzá az irodavezető -, hogy a beszállítók tisztában vannak vele: a multikkal kötött szerződések nem csak hátrányosan érinthetik a kis- és középvállalkozókat, hanem komoly előnyökkel is járnak. A GVH a kirívóan méltánytalan esetek bejelentésére számít elsősorban.

A kereskedelmi jogászok szerint a kereskedelmi törvénytervezet piaci erőt taglaló része elfogadhatatlan helyzetet teremt azzal, hogy egyoldalú és indokolatlan védelmet adna az általa nem nevesített beszállítóknak, s ezzel áttételesen korlátozná a verseny szabadságát. Úgy vélik, a törvény e pontja normatív eszközökkel akar beavatkozni a piac működésébe; félő, hogy éppen a jogszabály miatt a multik központi beszerzéseiket más országokba helyezik át, minek folytán például a saját márkás termékeket gyártó kis- és középvállalkozások nemcsak a magyar, hanem a regionális beszállítási szerződésektől is eleshetnek. Az előírások miatt csökkenhet a multik mozgástere az egyéb bevételi forrásoknál is, ami az árszínvonal növekedését okozhatja.

A GVH is módosítana

Torjákné Amberger Teréz szerint annyira azért nem abszurd a törvénytervezet piaci erőt taglaló része, hogy az az árszínvonal emelkedését okozná, hiszen nem helyezi abszolút tilalom alá a polcpénzt vagy a beszállítóval eddig kifizettetett marketing- vagy kereskedői szolgáltatást. Mint mondja, a kiskereskedelmi árak alakulására annak nincs érdemi hatása, hogy a beszerzés során a nettó árra milyen pluszköltségek rakódnak rá vagy vonódnak le, legfeljebb az elszámolási technikát módosítják. Ha a nettó ár változatlan marad, a jogszabály révén akár az árak átláthatósága is javulhat.

A GVH szakembere is indokoltnak tartana viszont néhány módosítást annak érdekében, hogy a kereskedő ne ütközzék nagy akadályokba, amikor a versenyből fakadó hatékonysági nyomást közvetíteni akarja a beszállítók felé. Úgy véli, hiba volna, ha ez a törvény nem csupán a kis- és középvállalatok számára biztosítana többleteszközt az objektív helyzetüknél fogva gyenge pozíciójuk némi javításához, hanem a kevéssé versenyző beszállítói piacok nagyméretű vállalatai számára is lehetőséget adna erős pozíciójuk további megerősítésére.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!