Judit
-2 °C
8 °C

Kelet-Európába vándorolnak a cégek

2005.03.08. 12:47
Bár a termelékenységnél gyorsabban nőnek a kelet-európai bérek, a különbségek megmaradtak: Szlovákiában egy munkás éves alkalmazási költsége 6500 euró, Franciaországban 44 ezer euró. A Financial Times szerint mindez gyakran komor következményekkel jár a nyugat-európai alkalmazottakra, akik vagy elveszítik munkájukat a termelés keletre helyezése miatt, vagy keményebb alkalmazási feltételeket kell elfogadniuk.
A nyugat-európai vállalatoknak a keleti EU-tagok költségcsökkentést, gyorsan növekvő új piacot és javuló globális versenyképességet kínálnak. A nyugat-európai kormányoknak viszont ugyanezen okokból arra kell ráébredniük, hogy ha nem javítják a helyi beruházási klímát, még több munkahely vándorol Kelet-Európába. Ez akkor is megtörténik, ha több keleti tagországban, például Magyarországon a termelékenységnél gyorsabban nőnek a bérek - áll a Financial Times keddi elemzésében.

Tovább növekszik

A brit üzleti napilap az EU reformjáról közölt elemzéssorozat keddi cikkében azt írta: az Európai Unió autógyártásának 20 százalékát már most a kelet-európai országok adják, és ez az arány csak növekedni fog, ha a csehországi Kolinban minap átadott, a Toyota és a PSA Peugeot-Citroen által épített gyártósorhoz hasonló üzemek teljes kapacitásra futtatják fel termelésüket.

A Financial Times idézi Jean-Marie Folzot, a PSA vezérigazgatóját, aki a Genfi Autószalonon, a csehországi üzemnyitást ünnepelve kijelentette: nem hiszi, hogy cége valaha is Nyugat-Európában építene új gyárat.

Az elemzés szerint Kelet-Európa fő előnye az exportra termelő cégek számára még mindig az alacsony munkaköltség. Szlovákiában egy munkás éves alkalmazási költsége 6500 euró, Franciaországban 44 ezer, Németországban 50 ezer euró.

Kína még olcsóbb, de Kelet-Európának egyéb előnyei is vannak: közelebb van a nyugat-európai gyártóbázisokhoz és piacokhoz, meglehetősen magas szintű az oktatás és jó a kínálat szakképzett munkásokból - áll a brit lap cikkében.

Komor következmények

A Financial Times szerint mindez gyakran komor következményekkel jár a nyugat-európai alkalmazottakra, akik vagy elveszítik munkájukat a termelés keletre helyezése miatt, vagy keményebb alkalmazási feltételeket kell elfogadniuk.

A munkaadók azonban sokszor azzal érvelnek, hogy ezek a változások valójában munkahelyeket mentenek meg Nyugat-Európában, mivel az alacsonyabb hozzáadottérték-tartalmú munkák keletre exportálásával megőrizhetők a nagyobb hozzáadott értéket előállító nyugati állások, és ez javítja a vállalat általános versenyképességét.

Kelet-Európának - bármennyire is hajtja az EU egészét a versenyképesség javulása felé - azonban szintén megvannak a maga bajai: a jelentős - sokszor nem is a rászorulóknak folyósított - jóléti kiadások megterhelik a költségvetéseket, nem veszett még ki a kenőpénz elfogadása a közigazgatásban, és gyakran az infrastruktúra is rossz állapotú.

Mindemellett egyes országokban a béremelkedés is kicsúszott az ellenőrzés alól, és már meghaladja a termelékenység javulásának ütemét. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága legutóbbi jelentésében Magyarországot, Csehországot és Szlovéniát említette ezen országok között - áll a Financial Timesban.

Az elemzés szerint a térség munkásai az EU-csatlakozás után minél hamarabb el akarják érni a nyugat-európai életszínvonalat, és kormányaikra hárul az a hálátlan feladat, hogy elmagyarázzák: ez több évtizedes folyamat lesz, amelynek során "kevés kanyart lehet majd levágni".