Még nincs döntés az ezerforintos kft.-kről

2006.09.26. 07:29
A hétfői lapértesülésekkel szemben még tart a vita az egyforintos cégekről. A tárca bevezetné, a jogászok ellenzik. Valószínűleg a törzstőkével kapcsolatos szabályokat mindenképpen lazítani fogják.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) által jegyzett, a gazdasági társaságok piacra lépésének gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvénytervezet többek között foglalkozik azzal, hogy a hazai gazdasági élet szereplői szerint a kft.-k hárommillió forintos jegyzett-tőke-minimumára vonatkozó előírás a gyakorlatban alkalmatlan e feladatának betöltésére.

A 13 új paragrafust tartalmazó törvényjavaslat elismeri ugyan, hogy az előírás eredeti funkciója a hitelezők és a tagok védelmének elősegítése volt, ám a valóságban a törzstőke mértéke nem áll értékelhető összefüggésben a társaság működéséhez szükséges vagyonnal. Ezért a versenyhátrány, az adminisztratív teher kiküszöbölése szempontjából ezer forintra szállítanák le a jegyzett tőke minimumát.

Az IRM szakállamtitkára, Gadó Gábor pontosította azt a hétfői lapértesülést, miszerint még évekig nem vezetik be az „ezerforintos kft.-t”. Elmondta: erről nem született végleges döntés, a törvénytervezetet folyamatosan véleményezik az arra hivatott szervezetek. Döntés csak a vélemények visszaérkezése és egy újabb javaslat, valamint széles körű egyeztetés után születik.

Az ellenzők szerint a júliusban hatályba lépett gt. kodifikációs bizottsága egyszer már nemet mondott az ezerforintos kft.-re, és sokan attól is tartanak, a bt.-k tömeges kft.-vé alakulása gyengítené a kevesebb mint negyed éve megszületett új társasági kódex törekvéseit. Szerintük az ezerforintos kft. kérdése legfeljebb egy-két év múlva kerülhetne elő, a gt.-vel összefüggésben addig szerzett tapasztalatok értékelésével párhuzamosan.

A piacra jutás megkönnyítése mellett érvelők szerint több európai példa van az egyfontos, illetve egyeurós cégalapításra, és számos ok, vonatkozó jogszabály miatt sem kell aggódni „komolytalan” cégek megjelenése miatt, társasági jogunk felhígulásától, tömeges kft.-alapítási hullámtól. A szakállamtitkár szerint feltehetően az lehet a majdani megoldás, hogy a törzstőke összegét az alapítók az eddiginél szabadabban határozhatják meg.