Letiltják az egyesületeket a kgfb-ről?

A Napi kérdésére a Pénzügyminisztériumban megerősítették: megkapták a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) levelét, amelyben Trunkó Barnabás főtitkár arra hívja fel Keller László államtitkár figyelmét, hogy a MÁV Általános Biztosító Egyesület körültörténtek utólag igazolják a szövetség tagjai többségének azon korábbi álláspontját, miszerint az egyesületi formában működő biztosítótársaságok számára nem kellene megengedni a felelősségbiztosítások kötését.

A főtitkár szerint a biztosítási törvény (Bit) 1992-1995 közötti megalkotásánál mind a 17 előzetes tervezetben ott szerepelt ez a tilalom, ám a végleges szövegből mégis kimaradt; a törvény végül "megelégedett" az EU általános tilalmával, így a magyar biztosítóegyesületek csak viszontbiztosítást, valamint hitel- és kezességi biztosítást nem köthetnek.

Az időről időre felülvizsgált Bit soron következő módosításakor vélhetően újra napirendre kerül a kérdés, amit az is indokol, hogy a biztosítóegyesületek magyarországi szabályozása eltér a Nyugat-Európában évtizedek alatt kialakult gyakorlattól - mondta Trunkó a Napinak. A MÁV esetében például a 190 ezres tagságnak kellene szavaznia a közgyűlésen, míg a megismételt plénum már a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

A MÁV-nál a függő kártartalékban feltárt hiányt a szakma ma már minimum 3-4 milliárd forintra teszi; a Mabisz szerint aggályos, hogy ilyen hiányt bárki át akarna-e venni az állományátruházás során. A többi biztosítóegyesülethez hasonlóan a MÁV-nál is úgy módosították az elmúlt időszakban az alapszabályt, hogy a tagok rendkívüli tagdíjbefizetésre nem kötelezhetőek - mondta Trunkó.

Az évi 1200 forintos díj újbóli beszedése nem jelenthetne megoldást, de így több mint 200 millió forinttal segítené a rendezést. A

PSZÁF-től kapott tájékoztatás szerint a napi likviditással nincs baj a MÁV-nál. A szövetség április végi elnökségi ülésén olyan vélemény fogalmazódott meg, hogy az állományátruházást segíthetné, ha az átvevő biztosító a tartalékhiányt - évekre elhúzva - a felügyeleti díj csökkentésével tölthetné fel; ám általános vélemény szerint ez a megoldás aligha kivitelezhető, hiszen így lényegében költségvetési pénz (onnan kiesett bevétel) fedezné a MÁV kárát.

Trunkó nem tartja megvalósíthatónak, hogy az állományátruházás sikertelensége esetén a Mabisz-kárszámla terhére legyenek elszámolhatóak a MÁV kárai, mivel az biztosítási tevékenység végzésére nem jogosult, a kárszámla pedig arra szolgál, hogy a biztosítatlanok által okozott károkra fizessen. A MÁV ügyfelei viszont nem biztosítatlanok.

A főtitkár nem tartja kizártnak, hogy a MÁV biztosító fizetésképtelensége vagy megszüntetése esetén a biztosítóegyesület helyett az okozott károkért maguknak a károkozóknak kell helytállniuk. A törvény szerint a károsult ma is követelheti magától a károkozótól a kár megtérítését - más kérdés, hogy az általános gyakorlat szerint a károkozó biztosítójától kérik a károsultak a kártérítést. (A biztosítói kárrendezés ugyanis sokkal gyorsabb, mint a polgári peres eljárás keretében történő.)