Mária
-7 °C
3 °C

Megszűnhetnek a közalapítványok

2004.02.09. 08:37
Szakmai vita van készülőben a közhasznú társaságok és a közalapítványok sorsáról. Akár mindkét szervezeti forma megszűnhet, mivel egyik is, másik is alkalmas az államháztartási szabályozók megkerülésére, a közpénzek nem közcélú felhasználására. A szakemberek a civil szférát erősítenék.
Megszűnhetnek a közhasznú társaságok és a közalapítványok, mert eredeti céljaikkal ellentétben komoly visszaélésekre adnak alkalmat, és milliárdokat szívnak el a közszférából - értesült a Világgazdaság. Az igazságügyi tárcánál formálódó elképzelések kapcsolódnak a kormány takarékossági intézkedéseit megalapozó ÁSZ-javaslatokhoz. Így a törvény-előkészítő szakemberek megfontolandónak tartják, egyáltalán szükség van-e a kht.-ra mint szervezeti formára, illetve arra, hogy állami intézmények ilyen társaságokat hozzanak létre - mondta Gadó Gábor helyettes államtitkár, aki szerint mérlegelni kell a közalapítványi forma sorsát is.

Nonprofit szervezetek

Az intézmény idővel legfeljebb kivételes esetben létezhetne, és helyébe a megerősödött civil szféra, a nem állami részvétellel működő nonprofit szervezetek, valódi magánalapítványok köre lépne. Az állam szerepe a normatív szabályozásra, illetve arra szorítkozna, hogy nyilvános, átlátható - konkrét programokat, feladatokat előtérbe helyező - pályáztatással támogassa a valódi civil szervezeteket.

Az államtitkár utalt arra, hogy az új társasági törvény előkészítése során is napirenden van a kht. mint speciális szervezeti forma létjogosultságának vizsgálata, hiszen ez nem más, mint egy nonprofit kft. Közhasznúságát alapvetően nem a szervezeti formából nyeri, hanem abból, hogy megfelel a törvényes közhasznúsági kritériumoknak. Ha szükség is lenne rá, kérdés, helyes-e, hogy a minisztériumok, más állami intézmények - az államháztartási törvény hatálya alá tartozó, szigorú feltételek mellett működő - költségvetési szerv helyett kht.-kat alapíthatnak. Sok esetben a kht.-val bújnak ki a szigorúbb gazdálkodási szabályok hatálya alól. A kht. alkalmas a létszámleépítések ellensúlyozására is: a minisztérium megszünteti a kívánt számú köztisztviselői vagy közalkalmazotti státust, alapít egy kht.-t, és ott foglalkoztatja tovább munkatársait - immár a munka törvénykönyve szerint.

A fele felesleges

Hiába működik az államháztartási szabályozórendszer, ha bizonyos szervezetek kivonhatók a hatálya alól, hangsúlyozta Gadó Gábor. Rámutatott: hasonlók a problémák a közalapítványokkal is. A hozzáértők szerint a ma működő több mint negyven közalapítvány fele felesleges. A kilencvenes évek első felében a szervezeti forma létrehozásával az volt a cél, hogy korlátozzák az államháztartás, a minisztériumok magánalapítvány-rendelési buzgalmát. Sajnálatos módon azonban a közpénzek elszivárgásának megakadályozását célzó jogintézmény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A minisztériumok - a kormány vagy a parlament közbeiktatásával - most nem magán-, hanem közalapítványok sorát hozzák létre, és ugyanúgy elfolynak a közpénzek, mint korábban. Vagyonuk döntő hányada - a felmérések szerint - közforrás. Sok esetben nem is közfeladatot látnak el, vagy ha igen, az nem igényli a közalapítványi formát. Felhasználhatók az állam feladatvállalásának elkenésére, arra, hogy olyan célokra folyjanak el közpénzek, amelyekhez az államnak semmi köze.

Az államtitkár szerint a közalapítvány és a kht. sorsa szakmai vitát igényel, és a történet végére egy-két éven belül pont kerülhet.