Kinőtték magukat a kínai piacok

Hihetetlenül nagy a kínai piacok részesedése a textil- és ruházati kereskedelemből: az első féléves adatok szerint a teljes forgalom volumenének 29 százaléka jutott rájuk. A nehezen feltérképezhető piaci árusításról a GfK folyamatosan gyűjt adatokat, számításai szerint az első féléves 175 milliárd forintos teljes ruházati forgalomból 30 milliárdot a piacok, nagyjából 5 milliárdot a kínai üzletek ölelnek fel. Az arányok év végén jelentősen eltolódhatnak, és nem kizárt, hogy a piacok részesedése - ha a volument nézzük - év végén 29 százalékról 30 százalék fölé emelkedik (persze kérdés, hogy miként növekszik összességében a ruházati cikkek értékesítése).

Nő a forgalom

Mohos Árpád, a három kínai piacot is működtető Novák és Novák Kereskedőház Rt. vezérigazgatója szerint egyáltalán nem lanyhul a vásárlóközönség érdeklődése az ilyen elárusítóhelyek iránt, sőt tapasztalatai szerint nő a forgalom. Szerinte jelentős az igény az olcsó piacokra, s nem csak a kisnyugdíjasokról és a vékony pénztárcájúakról van szó; a kínai piacokra szívesen járnak a tehetősebbek is. Hiszen - nem feltétlenül a ruházati cikkek esetén - minőségi holmikat olcsón vásárolhatnak meg és hódolhatnak a "vadászszenvedélynek", amelyet a kereskedő és a vásárló közötti közvetlen kontaktus, az alkudozás tesz teljessé. Mohos szerint a piacok hangulatát képtelenek lesznek visszaadni a nagy bevásárlóközpontok vagy az Ázsia Centerhez hasonló öszvér megoldások, vagyis a kis- és nagykereskedelem egy fedél alá hozása. Sem a kiskereskedők, sem a piacokat gyakran látogató vevők nem szívesen mennek be "falak közé", nem beszélve arról, hogy az áruházak bérleti díja köszönő viszonyban sincs a piaci bérleti díjakkal, ami magasabb árszínvonal kialakítására készteti az árusokat.

Erős bolthálózat

Elemzők szerint azonban erőteljesebben is csökkenhet a kínai piacok forgalma, ha idővel a magyar vásárlók elfogadják a megváltozott és keretek közé szorított bolhapiacok szabályait, társadalmilag elfogadottá válnak az Ázsia Centerhez hasonló létesítmények. Ezek alapját képezhetik egy erős, ám a piacoknál magasabb árat képviselő kínai bolthálózat kialakulásának. Értékalapon a kínai boltok részesedése egyelőre 3 százalék, volumenben viszont már 6 százalék. Előnyük, hogy az ország legeldugottabb részein is megtalálhatók, s idővel erős konkurenciát támaszthatnak a piacoknak. Nincs kétség afelől, hogy az államigazgatás sokkal szívesebben támogatna ilyen megoldásokat, hiszen ezzel a piacos kereskedelmet ellenőrizhetőbbé és a jelenleginél átláthatóbbá alakítaná.