Az élelmiszer forgalmának volumene novemberben az átlagos növekedési ütemnél lassabban, az előző év azonos hónapjához képest 5,5 százalékkal bővült. Ezen belül a vegyes termékkört forgalmazó üzletek (hipermarketek, szupermarketek, vegyesboltok) forgalma dinamikusabban (5,8 százalékkal), az élelmiszer- szaküzletek forgalma mérsékeltebb ütemben (2,6 százalékkal) emelkedett.
Viszik a mobilokat
A nem élelmiszer-kiskereskedelem értékesítése az átlagos növekedési ütemnél gyorsabban, több, mint tíz százalékkal bővült novemberben az előző év azonos hónapjához képest. A bútor-, háztartási cikk-, vasáru-kiskereskedelem forgalma 12,6 százalékkal, míg a könyv-, újság-, papíráru- és egyéb iparcikk-kiskereskedelem több, mint tíz százalékkal bővült. Ez utóbbi kategória dinamikus növekedésének nagyrészt a számítógépek valamint a mobiltelefonok eladásainak felfutása játszott szerepet. A gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem hazai értékesítése novemberben több, mint tíz százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakét, míg a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelme fél százalékkal csökkent.
Az Európai Unióban kismértékű emelkedés volt megfigyelhető, októberhez képest egy év alatt kevéssel egy százalék fölött volt a 15 tagország forgalmának a növekedése, míg az eurózónában megállt a június óta tartó visszaesés, és stagnálás következett be. Számottevőbb, öt-hat százalék körüli bővülést Finnországban és Svédországban figyeltek meg, visszaesett a forgalom Németországban és Hollandiában, ez utóbbiban majd öt százalékkal .
A magyar eredmények a csatlakozó országok adatai között közepesnek minősíthetők. A legdinamikusabban a balti államok teljesítettek, Lettországban 18 százalékos, míg Litvániában 13 százalékos növekedést regisztráltak, Szlovénia és Csehország velünk nagyjából hasonló eredményt ért el, míg Szlovákiában öt százalékos visszaesést voltak kénytelenek elkönyvelni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
