Árpád
-2 °C
9 °C

A kkv-k lehetnek a csatlakozás vesztesei

2003.09.22. 08:41
A nyugat-európai kis- és középvállalkozások érdeklődnek leginkább az új tagországok iránt, ami rendkívül erős versenyt teremthet a magyar kkv-k számára. Az uniós csatlakozás, a közösségi szabályok átvétele komoly nehézségeket okozhat az inkább a helyi viszonyok kielégítésére specializálódott kisvállalkozásoknak.
A magyarországi kis- és középvállalkozásoknak (kkv) nagyon komoly nehézségeket okozhat az uniós csatlakozás - vélik a Napi Gazdaság által megkérdezett szakértők. Információik szerint a hasonló méretű nyugat-európai cégek érdeklődnek leginkább az új tagországok iránt, ami rendkívül erős versenyt teremthet a magyar kkv-k számára.

A kisvállalkozók költségérzékenyebbek

h i r d e t é s
Ezen a véleményen van Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is, szerinte a multinacionális vállalatok beáramlásának növekedése mellett az uniós kkv-k magyarországi befektetéseinek fokozódására lehet számítani. Az ekkora cégek ugyanis költségérzékenyebbek a multiknál, így még vonzóbbá válhat a számukra a szabályozási környezet harmonizációjából, a vámok megszűnéséből és az alacsonyabb munkaerőköltségből származó előny.

Wappel Kálmán, a Magyar Műanyagipari Szövetség szakmai titkára szerint a műanyag-feldolgozó iparban már most érzékelhető a kisebb méretű francia, illetve spanyol cégek érdeklődése, szemben az 1991-2000 közötti időszakkal, amikor csaknem kizárólag a multinacionális, illetve osztrák és német vállalatok befektetései voltak a jellemzőek. Parragh többek között a gépiparban, az informatikai szektorban, a vendéglátásban és a szolgáltatásban számol a tőkebeáramlás fokozódásával, a földrajzi közelség okán elsősorban az osztrák, délnémet és északolasz vállalkozások részéről.

Jelentős kockázat

Mindez jelentős kockázatot is jelent a magyar mikroszférának, az uniós kkv-k ugyanis jóval versenyképesebbek a magyar tulajdonú vállalkozásoknál. Az EU-belépés nyomán ugyanakkor nem várható, hogy a többi csatlakozó ország az eddiginél lényegesen több tőkét fektetne be Magyarországon, mivel e gazdaságok jelenleg 2-3 éves fáziskésésben vannak a magyarhoz képest - véli az MKIK elnöke.

Bár Magyarország versenyképessége az utóbbi években erősen romlott a többi csatlakozó államhoz képes, nincs nagy baj, de a továbblépéshez csökkenteni kell a gazdaságot sújtó adó- és járulékterheket.

Nagy terhek

Apatini Kornélné, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyettes államtitkára szerint mivel a magyar kkv-k jelentős része olyan mikrovállalkozás, amely helyi igényeket elégít ki, ezért az EU-csatlakozás nem a verseny fokozódása, hanem az uniós szabványok átvétele miatt jelent nagy terhet nekik. A versenyképesség szempontjából meghatározó lesz, ki hogyan tud e szabványoknak megfelelni.

Kiss László, a Magyar Kis- és Középvállalkozások Polgári Egyletének titkára szerint a fokozódó versenyhelyzet miatt a magyar kkv-k 15-20 százaléka is "kirostálódhat", elsősorban a mezőgazdaságban, az élelmiszer-feldolgozásban és az építőiparban.

Károlyi Miklós, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint viszont nincsenek komoly veszélynek kitéve a hazai kkv-k, mivel az európai viszonylatban magas banki kamatok, valamint a többi csatlakozó közép-kelet-európai országokhoz képest nem túl vonzó adóterhek és tb-járulékok miatt nem várható a működőtőke-beáramlás komoly megugrása.