Orsolya
7 °C
19 °C

Kiszolgáltatottak a kis- és középvállalkozások

2008.05.15. 10:44
Alultőkésítettség, gyűrűző nemfizetés, nehézkes banki finanszírozás, valamint irreálisan magas közterhek, kiszámíthatatlanul változó szabályozói környezet és negatívan megélt hivatalos ellenőrzések: mindezek még a legdinamikusabb hazai kkv-k fejlődését is megnehezítik – derül ki a Coface Hungary és az Üzlettárs magazin közös kutatásából, amelyet 2007 után, idén második alkalommal adtak közre.

A 100 Kistigris 2008 – Magyarország legdinamikusabban fejlődő kis- és középvállalkozásai című kiadvány alapját képező felmérés rámutat: a megszorításoktól és elvonásoktól sújtott hazai cégek legsikeresebbjei is bizonyos tevékenységek, iparágak elszürkülésétől, a korrupció elharapózásától tartanak. A kutatás ugyancsak kiemeli: még a legdinamikusabbak körében is komoly gondot okoz a módszeres üzleti tervezés és a profi forrásteremtés.

Kicsi kockázattűrő képesség

A hazai kkv-szektort gyakran úgy emlegetik, mint ami a gazdaság minden bajára orvosságot jelenthet, ugyanakkor Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója szerint a felmérés igazolja, hogy a súlyos költségvetési kiigazítások és az amerikai gazdasági válság hatásai a dinamikusan fejlődő cégek eredményeire is rányomják bélyegüket. A kkv-k mindenre igen érzékenyen reagálnak, esetükben minden konjunkturális ingadozás kemény forintokban mérhető. Jellemző, hogy a tavalyi százas listáról mindössze egyetlen cég tudott olyan ütemben továbbfejlődni, hogy az idei rangsorba is bekerült. (100 Kistigris 2008 pdf formátumban, üzleti és egyéb adatokkal)

Hely Vállalkozás
Tevékenység
1. GEHL-RAK Mezőgazdasági Szolgáltató és Termelő Kft.
Szárnyastenyésztés
2. PEN-TECH Papír- és írószer-kereskedelmi Kft. Papír- és írószer kis- és nagykereskedés
3. Lengyeltóti Coop Kereskedelmi Zrt. Általános boti cikkek kiskereskedelme
4. ALCANOR Kereskedelmi Kft. Gyümölcs és zöldség
5. Zászlóshajó Kulturális és Kereskedelmi Kft. Rendezvényszervezés, rendezvénytervezés
6. HAJTA-ZAGYVA Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Autóalkatrészek és -kiegészítők forgalmazása
7. ZORBA-KER Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Hús- és húskészítmény nagykereskedelem
8. Kenese MARINA-PORT Hajózási Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. Szállodák
9. Mobil Gáz '98 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Gépkocsi-üzemanyag kiskereskedelem
10. MEDUZA Kereskedelmi, Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Kft. Szállodák

A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a nehéz helyzetet csak súlyosbítja a kkv-k gyenge kockázatkezelési kultúrája – mondta Dercze Zoltán. Pontosabban a kockázatkezelés szinte teljes hiánya. A kkv-k azonban nemcsak nem vásárolnak, hanem nem is nyújtanak szívesen céginformációt: vonakodva nyilatkoznak és még a sikereikről sem beszélnek szívesen – tette hozzá Kőrizs Imre, az Üzlettárs főszerkesztője.

A kutatás fókuszában a vizsgált vállalkozások dinamizmusának mérése volt. A cégeket teljesítményük és növekedési lehetőségeik szerint rangsorba állító lista a 2004-2006 közötti időszak nyilvánosan elérhető, jellemző gazdálkodási adatain (árbevétel, saját tőke, mérlegfőösszeg) és telefonos adatgyűjtésen, valamint az összegyűjtött adatokat értékelő dinamikus mutató felhasználásával készült.

A felmérés azokra a cégekre terjed ki, amelyek az utolsó vizsgált évben 375 millió forint (1,5 millió euró) és 1,1 milliárd forint (4,5 millió euró) közti árbevételt értek el. Kizáró tényező volt a háromnál kevesebb lezárt üzleti év és a 25 százalékot meghaladó külföldi, állami vagy önkormányzati tulajdonrész. A cégvezetőktől, cégtulajdonosoktól szerzett tapasztalatokat Kőrizs Imre a következőkben összegezte: Idén is kevés volt az eredeti üzleti ötletre, újításra épülő cég, sok dinamikus vállalkozás még mindig nagyvállalati kiszervezések vagy a privatizáció talaján, esetleg kényszerből jött létre. Továbbra is szembeötlően alacsony – 15 százakékos – a gyártó-termelő cégek aránya is a legdinamikusabbak rangsorában.

Likviditási problémák

Kőrizs Imre elmondta: a legtöbb megkérdezett vállalkozás vezetője nehézségekkel telinek érzi a hazai üzleti környezetet, a kevésbé mozgékony termelő cégek pedig különösen ki vannak kiszolgáltatva a konjunkturális és jogszabályi változásoknak. Emellett többen panaszkodtak arra is, hogy a nehézkes banki hitelezés és a nemfizetési lánc olykor szinte áthidalhatatlan likviditási problémák elé állítja a céget.

Dercze szerint az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság a magyar cégekre is hat. Nekik is szembe kell nézniük a visszaeső hazai fogyasztás problémájával, ezért értékesítési volumenük szinten tartása érdekében új piacokat kell keresniük más országokban, amivel ráadásul a több lábon állás előnyét is megvalósítják. Az exportpiacok nyújtotta lehetőségek eredményes kiaknázása érdekében fontos lenne, hogy a hazai vállalatok bátran merjenek kereskedni a távolabbi régiókban is. Természetesen ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a cégek tisztában legyenek az adott célpiacok fizetési szokásaival, valamint az egyes kereskedelmi partnerek pénzügyi helyzetével. Ehhez nemcsak a partnervállalatokról kell pontos információval rendelkezni, hanem az országkockázatról is. Mindamellett megfelelő hitelbiztosítással még a legelőrelátóbb cégeknek is ajánlott rendelkeznie, hiszen a bevétel tört részért köthető biztosítások a legváratlanabb esetekben is hatékony védelmet biztosítanak.

Nem mennek külföldre

A 100 Kistigris idén külön szekcióban számolt be a hazai cégek külpiacra lépési lehetőségeiről. Az összeállításból kiderül, hogy az innovatív kkv-k régiós vagy még szélesebb terjeszkedéséhez információval, kiállítási részvétel támogatásával és külföldi befektetési lehetőségek felkutatásával nagyban hozzájárul a hathatós állami, intézményi segítség. És bár a kis- és középvállalkozások alapvetően óvatosak a külpiacra lépésnél az idei százas listán három olyan cég is volt, amely az ITD Hungary támogatásával indult el a külpiacokon. Bátorságukat a jövőben ösztönözheti a magyar nagyvállalatok regionális terjeszkedése mellett a balkáni országok robbanásszerű fejlődése is.

Az ország EU-csatlakozásában kevesen látnak lehetőségeket. A ritka exportot vagy a külföldön teljesített megbízásokat leszámítva kevesen élnek az EU-tagság intézményes lehetőségeivel: pályázatokon nem szívesen indulnak, mert zömmel nehéznek érzik az adminisztrációt, illetve nem tudják felmutatni a szükséges saját erőt.