Banki segítség a kamatadó ellen

A kamatadó bevezetését immáron tényszerűen kezelik a tőkepiac szereplői – jóllehet a végszavazás nem történt meg –, ám amennyiben mégiscsak szeptember elsejétől lépne hatályba, úgy véleményük szerint nem ártana augusztusban górcső alá venni a befektetőknek a meglévő megtakarításaik összetételét.

Hosszú távra lehet adómentesség

Igaz, a portfólió jövőbeni szerkezetét nagyban befolyásolhatja az is, ha a hosszabb távú megtakarítások mentesülnek a kamatadó alól. A változások bejelentésekor a befektetési jegyek három éven túli tartása esetén ezek a megtakarítások mentesültek volna még a kamatadó alól, ám ez a rész a törvénytervezetből kimaradt – fogalmazott Temmel András, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) főtitkára.

Tekintettel arra, hogy ez a rövid távú pénzügyi stabilizációt sem érinti, a Bamosz javasolta az eredeti javaslat beépítését a törvénytervezetbe, ám kérdés, hogy a parlament miként dönt. Amennyiben zöld utat kap a Bamosz javaslata, úgy az számottevően megdobhatja a garantált alapok iránti érdeklődést, a zárt végű konstrukciók zöme ugyanis hároméves időtávot célzott meg.

A garantált alapok mindenesetre az idén a legnépszerűbb befektetési alapok közé tartoztak. Május végén ezeknek több mint 155 milliárdos vagyonuk volt, 81 százalékkal meghaladva az év eleji volument.

Részvény- és kötvényalapok

Ha a javaslat nem menne át a végszavazáson, úgy a befektetőknek – a kamatadó szeptemberi bevezetése előtt – a hosszabb távra szóló megtakarítások felé érdemes elvinniük a portfóliót, hiszen ha ezeket majdan értékesítik, akkor nem kell kifizetniük a kamatadót. Hosszabb távon pedig a részvények teljesítenek jobban, tehát ezt a szegmenst kellene erősíteni.

Temmel András szerint azonban a részvényalapok a tervezett szabályok miatt némi hátrányt szenvednek a közvetlen részvényvásárlással szemben. A törvényjavaslat ugyanis a tőzsdei tranzakcióknál a veszteséges ügyletekkel csökkenti az árfolyamnyereséget, ám a kamatadó alá eső befektetési alapokra ez nem vonatkozik. Jóllehet ha a rövid távú visszamenőleges hozamokat nézzük, akkor a részvényalapok többsége komoly mínuszban van, ráadásul az állampapírpiacon lejátszódott hozamemelkedés a kötvényalapokat is veszteségesbe fordította. A jelenlegi helyzetben a hosszú kötvényalapok vételében is fantáziát látnak az alapkezelők, hosszú távon.

Felvetődhet a kérdés, hogy mire számíthat az invesztor, ha külföldön vásárol befektetési alapokat. A vonatkozó EU-direktíva alapján az adott országnak jelentenie kell az ilyen tranzakciót, kivételek azonban vannak. Ausztriára például ez nem vonatkozik, ám ott forrásadót vonnak le, amelynek a mértéke 25 százalék. Mint Temmel András megjegyezte: nem gondolja, hogy emiatt bárkinek is megérné Ausztriában vásárolni befektetési alapot.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!