A költségvetés 783 milliárd forint hiánnyal számol

2003.10.01. 12:43
A jövő évi költségvetés szerint az államháztartás hiánya 2004-ben 783 milliárd forintra csökken az idei 839 milliárd forintról, a GDP 3,8 százalékát teszi majd ki az idei 4,8 százalékot követően - áll a Pénzügyminisztérium költségvetésről készített tájékoztatójában.
A költségvetési javaslat szerint az államháztartás hiánya az idei várható 4,8 százalékról jövőre 3,8 százalékra csökken és a tervezet rögzíti, hogy a hiányt 2005-ben a GDP 2,8 százalékára, 2006-ban pedig 2,5 százalékára kell mérsékelni. László Csaba sajtótájékoztatóján ismertette, hogy az idén 18.650-18.750 milliárd forint, jövőre pedig 20.400-20.500 milliárd forint nominális GDP-vel számolnak. A jövő évi költségvetés szerint az államháztartás hiánya 2004-ben 783 milliárd forintra csökken az idei költségvetési törvényben szereplő 839 milliárd forintos hiánnyal szemben. Az államháztartás bevételei 14 százalékkal, kiadásai pedig 12 százalékkal bővülnek jövőre. A bevételek 9.082 milliárd forintra, a kiadások pedig 9.865 milliárd forintra nőnek.

56 százalékos adósság

Az államháztartás elsődleges - kamatkiadások nélküli - hiánya jövőre 65 milliárd forintra csökken az idei, a törvényben szereplő 164 milliárd forinttal szemben. A jövedelemcentralizáció az idei 43 százalékról 44,4 százalékra nő, míg az újraelosztás mértéke az idei 47,5 százalékról 48,2 százalékra bővül. A költségvetés bruttó adóssága az idén a GDP 56 százalékát teszi ki a törvény szerint, ami jövőre 56,2 százalék lesz.

László Csaba elmondta, hogy a jövő évi költségvetés összeállításakor a minisztériumok és intézményeik 2004. évi kiadási bázisát az idei előirányzatuk 200 milliárd forinttal, a GDP mintegy 1 százalékával csökkentett összege adta. Ismertette, hogy jelentős mértékben, 12,5 százalékkal 250 milliárd forinttal emelkednek a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások. A lakásügyek, települési és közösségi szolgáltatások kiadásai 33,5 százalékkal, 75 milliárd forinttal nőnek, a közlekedési és távközlési tevékenységek 42,7 százalékos, 185 milliárd forintos bővülése mellett a közúti közlekedésre fordított kiadások 87,5 százalékkal 176 milliárd forinttal nőnek.

Adók és járulékok

A jövő évi költségvetési törvény tervezete szerint a személyi jövedelemadóból az idén várható 1.346 milliárd forintos bevétel, jövőre 1.502 milliárd forintra nő. Az összeállítás az idén 439 milliárd forintos társaságiadó-bevétellel számol, ami jövőre 465 milliárd forintot ér el a tervek szerint. Az eva-bevétel az idén 33 milliárd forintot tesz ki, jövőre pedig 55 milliárd forintra emelkedik. Az államháztartás áfa-bevételei az idei várható 1.670 milliárd forintról 1.893 milliárd forintra nőnek.

A fogyasztási, regisztrációs adóból származó bevételek az idén 56 milliárd forintot tesznek ki várhatóan, jövőre pedig 62 milliárd forintra bővülnek. A jövedéki adóból az idén 593 milliárd forint bevétellel számolnak, ami jövőre elérheti a 661 milliárd forintot. Az összeállítás szerint a társadalombiztosítási befizetések várható értéke az idén 2.116 milliárd forintot, jövőre pedig 2.312 milliárd forintot tesz ki.

Utak, metró

László Csaba elmondta, hogy jövőre a tervezett ütemben folyik a gyorsforgalmiút-hálózat fejlesztése. Ezzel megvalósul a 2006-ig szóló 420 kilométer új autópálya és az autóút elkészülésére vonatkozó program időarányos része. Jövőre 207 milliárd forint áll rendelkezésre a gyorforgalmiút-hálózat fejlesztésére. Ebből az új gyorsforgalmi utak építésének előkészítését 10 milliárd forint szolgálja, 32 milliárd forint áll rendelkezésre az EU támogatásával megvalósuló útfejlesztésekre és 88 milliárd forint jut az útfenntartási és -fejlesztési feladatokra. Az eredeti programnak megfelelően 8 milliárd forint áll rendelkezésre a Vásárhelyi-terv programjához. "Megindul a budapesti 4-es metró első szakaszának építése is jövőre 15,8 milliárd forint költségvetési támogatás biztosításával" - tette hozzá. László Csaba beszámolt arról, hogy 2004-ben az EU támogatásával összesen 236 milliárd forintos fejlesztés valósul meg.

6-8 százalékos bruttó bérnövekedés

Jövőre a nyugdíjak reálértéke az idei 7,7 százalékos növekedést követően további 2,5 százalékkal nő. A nyugdíjak januárban 6,3 százalékkal emelkednek. Jövőre 5,5-6 százalékos inflációval és 6-8 százalékos bruttó bérnövekedéssel számolnak. Hozzátette, hogy az év egészében összesen 8,4 százalékos nyugdíjemelés várható a 13. havi nyugdíj 53. és 54. heti kifizetését is figyelembe véve. A családi pótlék összege úgy nő, hogy megőrzi a támogatás reálértékét. Az anyasági támogatás és a gyes jövőre 6,3 százalékkal emelkedik és bővül a rendszeres gyermekvédelmi támogatás mértéke is.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy jövőre a gyermek és ifjúsági célú kiadások 9,3 százalékkal, mintegy 100 milliárd forinttal nőnek. Összegük 1.147 milliárd forintot tesz ki, az összes költségvetési kiadás 19 százalékát. Ezen belül a tankönyvtámogatás 53 százalékkal, 8,2 milliárd forintra, a gyermekétkeztetés támogatása 30 százalékkal 27,8 milliárd forintra, az anyasági ellátások 25 százalékkal 27 milliárd forintra, a lakásépítési kedvezmény 22 százalékkal 49,3 milliárd forintra, a gyermekvédelmi támogatás 8 százalékkal 46,6 milliárd forintra, a családi pótlék 7 százalékkal 187,5 milliárd forintra és a gyermekgondozási támogatások értéke 12 százalékkal 143,9 milliárd forintra emelkedik.

A kormány jövő áprilisban ismét emeli a vissza nem térítendő szociálpolitikai kedvezmény összegét. A lakásépítési kedvezmény összege egy gyermek után a jelenlegi 500 ezer forinttal szemben 800 ezer forint, két gyermek után 1 millió 600 ezer forinttal szemben 2 millió forint lesz. Három gyermek után a szocpol a jelenlegi 2 millió 700 ezer forintról 3 millió 200 ezer forintra nő. A pénzügyminiszter megerősítette, hogy a két gyermek után járó kedvezményt az állam jövőre is megelőlegezi a gyermeket vállaló fiatal házaspároknak.