Natália
-3 °C
8 °C

Instabil alapokon nyugszik a büdzsé

2003.10.02. 08:49
A PM tegnapi tájékoztatója után elégedett lehetett a befektető és az egyszerű állampolgár is: jövőre csökken az államháztartás hiánya, apad az adósságráta, megugranak a jóléti kiadások. Pedig az alapokkal nincs minden rendben.
Látszólag csupa megnyugtató hírrel szolgált tegnap a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban László Csaba pénzügyminiszter, a törvénytervezet azonban nem minden esetben igazolja a kincstári optimizmust. A tervezés paraméterei közül legalábbis vitatott az idei államháztartási hiány nominális mértéke, a gazdaság jövő évi növekedésére adott 3,5 százalékos prognózis, mint ahogy a 8 százalékos bruttó bérnövekedés sem tűnik biztos alapnak. A benyújtott törvénytervezet ráadásul az idei előirányzatokhoz igazítja a jövő évi tervszámokat, ami a költségvetés készítése szempontjából technikailag helyes, a valós folyamatok tükrében viszont torzít.

11 vagy 14 százalékos bevételnövekedés?

h i r d e t é s
A Pénzügyminisztérium (PM) szerint jövőre az államháztartás bevételei 14, a kiadásai 12 százalékkal bővülnek, ám a bázisul szolgáló idei előirányzatok bizonyosan nem tarthatók, amit még a PM is elismer. Korrigált adatról mindenesetre nem esett szó a tegnapi tájékoztatón, ezért csak részinformációkra hagyatkozhatunk. A sajtóanyagban közölt, a tájékoztatón kiigazított jövedelemcentralizációs és újraelosztási mutatók 18 520 milliárd forint körüli nominális GDP-nek felelnek meg. (A PM frissített számai viszont már 18 650 milliárdot tartalmaznak.) Az idei mutatók minden lehetséges kombinációját, továbbá a 2004-es tervszámokat alapul véve ténylegesen a bevételek 11-12, a kiadások pedig 9-10 százalékkal emelkedhetnek. Miután a PM többször is hangsúlyozta, hogy mennyire túlfeszített a jövő évi büdzsé, bizonyára nem lesz mentes a politikai feszültségektől a 2-3 százalék többletforrás előteremtése.

A javaslat alapján az idei 4,8 százalékról 3,8 százalékra csökkenhet a deficit, az uniós metodikának megfelelő, eredményszemléletű elszámolás szerint. A tényleges pénzmozgást követő, pénzforgalmi statisztika alapján a deficit a bruttó hazai termék (GDP) 4,3 százalékát éri el, a különbség elsősorban az import áfa uniós csatlakozás utáni elszámolása miatt keletkezik. A három évre szóló gazdaságpolitika szerint 2006-ra már csak a GDP 2,5 százalékát éri el a hiány. A lendületes program egyik alapja a minisztériumoknál és a háttérintézményeknél végrehajtott 200 milliárd forintos báziscsökkentés. A tárca szerint kiugró mértékben emelkednek jövőre a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra, a lakásügyekre, a rendvédelemre, a közlekedésre, valamint a kulturális szolgáltatásokra és a műszaki fejlesztésre szánt kiadások. Vesztes ágazatokról ellenben nem számol be a sajtóanyag, sőt, a pénzügyminiszter külön is felhívta a figyelmet, hogy a minisztériumok közti strukturális átalakítások miatt csalóka összevetni a növekményeket.

Adóbevétel-növelés

A hiánycsökkentés másik fontos pillére az adóbevételek növelése, ami államháztartási szinten mintegy 500 milliárd forint többletet hoz. A PM korábbi álláspontja szerint nem lesz lényegi eltérés a lakosság és a vállalatok egymáshoz viszonyított adóterhelésében. A költségvetési törvényjavaslatban már érezhető némi hangsúlyeltolódás: középtávon elengedhetetlen, hogy a jövedelemtulajdonosok között súlyponteltolódások jöjjenek létre az államháztartás kárára úgy, hogy az időszak elején a vállalkozások jövedelempozíciói javuljanak erőteljesebben, majd később, a gazdasági növekedés tartóssá válása után a lakosság jövedelempozíciói változhatnak gyorsabb ütemben. Az szja-bevételek 11 százalék feletti növekedését a 8 százalékos bruttó béremeléssel és a természetbeni juttatások összevont adóalapba sorolásával magyarázza a tárca.

Uniós támogatás

A finanszírozás harmadik oszlopát az EU-ból érkező, 2004-ben összesen 236 milliárd forintra rúgó összeg alkotja, amelyből elsősorban az agrárium és a vidékfejlesztés forrásigényét biztosítják. A magyar termelők összesen 293 milliárd forint felhasználható támogatáshoz jutnak, amelynek 46 százalékát uniós források fedezik. A pénzügyi tárca a jövőre elérhető maximális uniós támogatási keret teljes felhasználásával számol. A költségvetés kiemelt hangsúlyt fektet a közúthálózat fejlesztésére: összesen 300 milliárd forint körüli összeg áll erre a célra rendelkezésre. Az autópálya-építések - jellemzően privatizációból származó - fedezetét az infrastruktúra-fejlesztési tőkealapszámlára folyatják, a tranzakciók lezárultáig központi forrásokból megelőlegezik a keretet. Elindul jövőre a 4-es metró beruházás, amelyhez 18,5 milliárd forint költségvetési támogatás járul.

Az önkormányzatok többet kérnek

A jóléti intézkedések sorában emelkedik a családi pótlék, valamint a szociálpolitikai kedvezmény mértéke, utóbbi 18-60 százalékkal. A tervek szerint a nyugdíjak reálértéke 2,5 százalékkal emelkedik, az év végére időzített kiegészítéseket is figyelembe véve. A korábbi évekhez hasonlóan tartalmaz jutalmazási kereteket az adóhivatal, az adónyomozók és a vámigazgatás dolgozói számára a bevételi terv teljesítésének esetére a törvénytervezet, az ideinél alacsonyabb előirányzat a leépítések miatt magasabb egy főre jutó jutalmat jelent. A költségvetés átvállalja a Sportcsarnok hiteleit is, ám ez már nem jelenik meg az eredményszemléletű elszámolásban. További viták forrása lesz az önkormányzati büdzsé, a nagyvárosok többek között a tömegközlekedés normatív támogatásának beépítését sürgetik, míg az egész alrendszert érintő probléma, hogy a források bővülése nem igazodik a többletfeladatokhoz. A PM szerint az önkormányzatok jövő évi 2510 milliárdos bevétele 5,2 százalékos növekményt jelent.

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.