Hétvégente 150-300 milliót szórakozunk el

Gazdaságilag elsősorban az elektronikus zenei műfajok, illetve az erre szakosodott diszkók bizonyulnak életképesnek - állítja Tóth Tibor, a Sziget Iroda program- és szolgáltatásfejlesztési vezetője. Ennek oka egyrészt a műfaj népszerűsége, másrészt, hogy az ilyen zenék kedvelői általában az átlagosnál jobban vannak eleresztve, nem riadnak vissza kisebb rendezvényeken sem a háromezer forint körüli belépőktől, ami koncerteknél csak a legnagyobb nevek esetén jöhet szóba. Emellett általában inkább a drágább italokat fogyasztják - szemben például a rockszíntér szereplőivel -, jelentős pluszbevételt hozva a klubok tulajdonosainak.

Még a kisebb, underground elektronikus zenei rendezvények közönsége is eléri a 300-500 főt, havonta egy-két alkalommal pedig egy-két ezer fős közönség előtt lépnek fel a műfaj nemzetközileg is jegyzett előadói. Néhány év alatt annyira megnőtt az ilyen jellegű rendezvények száma, hogy szétforgácsolódott a közönség és jóval kockázatosabb lett a szervezés. A nagyobb kockázattal magasabb költségek járnak, így a hatalmas érdeklődés nyomán kialakult nyugat-európai színvonalú programkínálat mellett a szolgáltatások színvonala maximum közepes - vagyis sok külföldi sztár játszik rossz hangtechnikán, hiányos infrastruktúrájú helyen.

Kommersz mindenek felett

Becslések szerint Magyarországon 80-100 ezer ember jár hétvégenként szórakozni diszkókba, partikra, koncertekre, ez 150-300 millió forintos forgalmat jelent. Az élőzenei koncertek ebből mindössze 10 százalékot képviselnek, azok fele is Budapesten zajlik. (A fővárosban 30-40 olyan klub van, amelyik legalább évi negyven 300 fősnél nagyobb rendezvényt tud tartani, ebből körülbelül tíz klubban van élőzenei koncert.) Nincs elég helyiség, a közönség nem nyitott az újdonságokra, a kommersz mindenek fölött áll - sorolják a hozzáértők a magyar klubélet problémáit. Ellentétben az európai nagyvárosokkal, nálunk nem elég az emberek kíváncsisága ahhoz, hogy elmenjenek egy koncertre - mondta lapunknak Móra Gabriella, az A38 programszervezője. Móra szerint minőségi zenét játszó, de itthon nem ismert zenekar kizárólag valamilyen magyar "sztár" előzenekaraként vezethető be, ráadásul rendszerint akkor, amikor külföldön már lefutóban van.

Vannak persze jól működő területek is, ilyen például a budapesti dzsesszélet, amely időnként világsztárokkal is büszkélkedhet - főleg azért, mert a könnyűzenébe áramló szponzorpénzek legnagyobb része ezt a műfajt támogatja. (A szponzorok különösen szívesen támogatnak rendezvénysorozatokat a többszöri megjelenés lehetősége miatt.) Budapest underground zenei színtere lassan kezd hasonlítani a bécsihez, vagyis rendszeresen lépnek fel nálunk minden szubkultúra nemzetközi előadói - mondta lapunknak Vörös András, a BPRNR szervezőiroda vezetője. Igaz, ez általában havi egy fellépőt jelent, szemben az osztrák főváros átlag heti kettőjével. Vörös szerint a fejlődés útja az lenne, ha vidéken is beindulna az élet, ám 8-10 egyetemi város kivételével egyelőre alig akad település, ahol havi két élőzenei koncertnél több van. Élőzenét játszó külföldiek vidéken önálló koncerten - a nagyobb fesztiválokat leszámítva - minden szökőévben fordulnak elő, de még az elektronikus műfaj is csak Pécsett és Debrecenben él meg olyan színvonalon, hogy második vonalbeli külföldieket is fel tudnak léptetni.