Itt a konvergenciaterv! Sokkal rosszabbul fogunk élni

"A kormány a konvergenciaprogramban nem határoz meg céldátumot az euró bevezetésének időpontjára" – az elfogadás előtt álló konvergenciatervnek ez az egyik leglényegesebb mondata. Vagyis a második Gyurcsány-kormány valóban feladta a még az első, 2004-ben létrejött Gyurcsány-kormány eddig unos-untalan hangoztatott 2010-es céldátumát (ehhez 2008-ra teljesíteni kellett volna az euró bevezetéséhez szükséges valamennyi feltételt).

A "csaknem konvergenciaprogram" még nem tekinthető véglegesnek - a birtokunkba került példány jelzése is az, hogy munkaanyag -, ám információink szerint főbb elemeiben már nem várható változás. Annak ellenére sem, hogy úgy értesültünk: a dokumentumot nem mutatta meg Gyurcsány Ferenc a kisebbik koalíciós párt képviselőinek, amikor kedden egyeztetett az SZDSZ frakciójával. Úgy tudjuk, a dokumentumnak a jegybankhoz is csak egy rövidített, kevesebb mint 30 oldalas változatát juttatták el.

Távol Európától

A 2005-2009 közötti időszakkal foglalkozó program beláthatatlan távolságba helyezi az euró bevezetésének dátumát. Bár a dokumentum szerint "a költségvetési kritérium [az államháztartási hiány 3 százalékra csökkentése] 2009-re történő, fenntartható teljesítése hozzájárul a többi konvergenciakritérium teljesüléséhez is", az adatok ennek ellenkezőjét sugallják.

A bruttó államadósság a maastrichti kritériumok értelmében legfeljebb a bruttó hazai termék (GDP) éves értékének 60 százaléka lehet. Ezzel szemben a konvergenciaprogram - amely elismeri, hogy az államadósság már tavaly is nagyobb volt ennél a szintnél a maga 62,2 százalékával - erre az évre 67,3 százalékot, 2007-re 70,9, az azt követő évre 72,2 százalékot jósol.

A csökkenés a prognózis szerint 2009-ben kezdődhet meg, de akkor is csak 70,4 százalékra mérséklődik a GDP-arányos államadósság, amely – változatlan ütemű csökkenéssel – csak 2014-re bukhat az elvárt 60 százalékra. A konvergenciatervben időpont nem szerepel, csak annyi: "a következő programidőszak alatt az adósságráta a 60 százalékos referenciaérték alá csökkenhet".

Az éves deficit lefaragása ennél drasztikusabbnak ígérkezik a kormány tervei szerint. Az államháztartás hiánya az idei 10,1 százalék után jövőre 6,8, 2008-ban 4,3, majd 2009-ben 3,2 százalék lehet GDP-arányosan. Tehát valójában ha csak egy árnyalattal is, de még a 2009-es hiány is túllépi a maastrichti kritériumokban szereplő 3 százalékot (az adatok az Európai Unió által alkalmazott ESA 95 szerint, vagyis eredményszemléletben szerepelnek, és nem tartalmazzák a nyugdíjkorrekció lehetőségét).

A kormányzati szektor főbb mutatói*

	2005	2006	2007	2008	2009
Adó- és járulékbevételek	37,7	36,9	38,8	39,0	38,6
Bevételek	43,1	42,4	44,2	44,8	45,4
Kiadások	50,6	52,5	51,0	49,1	48,6
EU-transzferek	0,9	1,5	1,6	2,1	3,1
Elsődleges kiadások EU-transzferek nélkül	45,6	47,2	45,0	42,9	41,6
Deficit	7,5	10,1	6,8	4,3	3,2
Elsődleges egyenleg	-3,4	-6,3	-2,4	-,02	0,7
Bruttó államadósság	62,2	67,3	70,9	72,2	70,4

* A GDP százalékában

Nagy visszaesés jön

Az államadósság GDP-arányos "elszabadulását" magyarázza, ám a deficitlefaragás esélyeit rontja az, hogy a konvergenciaprogram a következő két évben a gazdasági növekedés drasztikus visszaesésével számol. Emiatt a foglalkoztatottság sem bővül ebben az időszakban, a konvergenciaterv szerint "a kiigazítás időszakában a kormány célja az, hogy a foglalkoztatás szintje ne csökkenjen", miközben a munkanélkülieké az idei 7,3 után 2008-ben már 7,5 százalék lesz.

A bruttó hazai termék növekedése az idei 4-4,1 százalék után jövőre mindössze 2,1 százalékos lesz, de 2008-ra is csak 2,6 százalékra emelkedik, és 2009-ben éri el újra a 4,1 százalékot. A gazdaság lelassulását elsősorban a hiányt rövid távon jobban csökkentő bevételnövelő intézkedések indokolják; ennek első lépése volt a július elején elfogadott adócsomag.

Az állami pénzszűkéből fakadó adó- és járulékemelések miatt az elvonások szintje a következő években megnő. A választások előtt még ötéves adócsökkentési törvénnyel kampányoló Gyurcsány-kabinet – amely júliusban gyakorlatilag megsemmisítette ezt az EU által egyébként többször kritizált jogszabályt – az idei 36,9 százalékról 2008-ig 39 százalékra emeli adóbevételeinek GDP-hez viszonyított arányát. Az újraelosztás csak mérsékeltebben nő, mert bár a bevételek szintje az idei 42,4 százalékról 45,4 százalékra emelkedik, a kiadásoké 52,5-ről 48,6 százalékra csökken.

Jobban élünk, mint jövőre

A gazdaság lassulása és az állami kiadások csökkenése miatt 2007-ben az életszínvonal romlása várható. A dokumentum szerint idén még 2,5 százalékkal nő a lakossági fogyasztás, s a reálbér akár 3-4 százalékkal emelkedhet. Jövőre viszont "a megemelt adó- és járulékkulcsok, az átmenetileg gyorsuló infláció, valamint a költségvetési szférában érvényesülő megtakarítások a reáljövedelem és a fogyasztás csökkenését okozzák".

A kormány szerint nehéz megítélni a csökkenés mértékét, de az előzetes prognózis szerint az egy keresőre jutó reálbér nem kevesebb, mint 4 százalékkal, míg a lakossági fogyasztás akár 1 százalékkal is csökkenhet. Az életszínvonal 2008-ban nem zuhan tovább, majd 2009-től 2 százalék közelébe emelkedhet a fogyasztás bővülése. A lakossági beruházási kedv - részben a lakáshitelek feltételeinek további szigorodása miatt - a következő három évben kismértékben csökkenni fog a konvergenciaterv szerint.

Nagyobb infláció, jobb külkeregyenleg

A kereslet visszaesésének makrogazdasági szempontból kedvező hatása is lesz, lassíthatja ugyanis az adóemelések és a "költségvetési pozíció javítását célzó intézkedések" miatt felgyorsuló inflációt. A fogyasztói árszínvonal idei éves emelkedése várhatóan 3,5 százalék lesz – árnyalatnyival kisebb ugyan a tavalyi 3,6 százaléknál, ám nem szabad elfelejteni, hogy tavaly a kormány még 2 százalék körüli pénzromlást várt –, majd 2007-ben 5,5 százalékra emelkedik (az első félévben a 6 százalékot is elérheti), hogy onnan térjen vissza 2008-2009-re a 3 százalékos szintre.

Ugyancsak a lassulás kedvező hatása, hogy mérséklődik a gazdaság importigénye a csökkenő fogyasztás és a magas importigényű vállalati beruházások mérsékeltebb növekedése miatt. A külkereskedelem GDP-arányos hiánya így a 2004-es 5-ről 2 százalékra csökkenhet 2009-ig. A folyó fizetési mérleg deficitje éves 1 százalékos mérséklődéssel 5 százalékig karcsúsodhat ugyaneddig az időpontig.

Inflációs és foglalkoztatási adatok

	2004	2005	2006	2007	2008	2009
Fogyasztói árak alakulása	6,8	3,6	3,5	5,5	3,0	3,0
Foglalkoztatottak száma	-0,5	0,0	0,3	0,0	0,3	0,7
Munkanélküliségi ráta	6,1	7,2	7,3	7,5	7,4	7,3

Elvesznek, nem vesznek el

A bevételnövelő intézkedésekről – elsősorban a nyári adócsomag miatt – már eddig is sok szó esett, a kiadások lefaragásával kapcsolatos terveket viszont most minden eddiginél alaposabban részletezi a kabinet. Eszerint csak az alábbi tételek fognak nominálisan is növekedni 2007-ben: nyugdíjkiadások, családtámogatások, szociális segélyek, EU-s befizetések, a közlekedés állami támogatása, az államháztartáson kívülre tervezett programutak bevonása a büdzsébe, a PPP-beruházások rendelkezésre állási díjai, az államadósság kamatkiadásai, a beruházásösztönzési célelőirányzat, továbbá a felsőoktatási törvényből adódó többletek.

Több pénzt költ az állam a vasutakra is, a MÁV és a GYSEV a közszolgálati tevékenység finanszírozására az idei 53 milliárd forint helyett jövőre 100 milliárdot kaphat, valamint 2007-ben és 2008-ben is mintegy 70-70 milliárd forintos egyszeri tőkejuttatásra is számíthat.

A többi terület kiadásai az idei szinten maradnak vagy csökkennek. Utóbbi kategóriába tartoznak a gyógyszertámogatások - a rendszer megváltoztatása két lépésben összesen 0,2 százalékos GDP-arányos kiadásmérséklést jelent –, a gyógyító-megelőző kiadások szintén 0,2 százaléka, a gázár-kompenzációra jogosultak körének csökkentése.

Ugyancsak kevesebb kiadást eredményez, hogy a közszférában áttérnek a bértömeg-gazdálkodásra, emellett a tartalékok elvonásával és zárolásával 110 milliárd forintot spórolnak, valamint 2009-ig nem növelik a BKV 35 milliárdos normatív támogatását. A közszféra működési kiadásaiból a bérek és járulékaik GDP-arányos összege az idei 12,1 százalékról 10,3 százalékra, míg a dologi kiadások aránya 6,3-ról 5 százalékra csökken 2009-ig.

Vizitdíj és nyugdíjadó

A program az államháztartás fenntarthatóságával foglalkozó fejezetben részletesen foglalkozik a nyugdíjrendszerrel, az egészségüggyel, a honvédelemmel, az önkormányzatokkal és a felsőoktatással. A dokumentum megerősíti, hogy 2007-től már az adóalap részét képezi a nyugdíj is - de annak adója levonható lesz a teljes jövedelem adójából -, míg 2013-tól bruttó nyugdíjakat fognak megállapítani, és azokból adót fognak levonni.

A konvergenciaterv az egészségügy finanszírozásánál a 2007-től várható egyenlegjavító intézkedések között sorolja fel a "vízitdíj vagy a lakossági térítési díjfizetéshez, illetve a szolgáltatók számlaadási kötelezettségéhez" kötött egészségügyi ellátási rendszer bevezetését. Emellett az államháztartás egészségügyi kiadásai évente 0,2 százalékponttal csökkennek GDP-arányosan az idei 3 százalékról.

Az önkormányzatok pénzéből – elsősorban a közoktatási reformhoz kapcsolódóan – jövőre 7,8, míg 2008-ban 34 millárd forintot csippentene le a kormány. A honvédelemben 2008 végéig 2000 fős létszámcsökkentést terveznek, ezen túlmenően a közigazgatásban – a minisztériumokban és azok háttérintézményeinél – összesen 7000 fős létszámcsökkentés lesz idén (kétezer embert a tárcáktól, ötezret "más, igazgatási jellegű tevékenységet végző" szervektől bocsátanak el. Jövőre további 6000 fős lefaragást ígér a program, bár elismeri: erről formális határozat még nem született.

A GDP elemeinek alakulása*

Elem	2004	2005	2006	2007	2008	2009
Háztartások fogyasztása	3,6	1,4	2,4	-0,6	0,2	1,8
Közösségi fogyasztás	0,7	-0,9	4,4	-2,0	-5,0	1,6
Bruttó állóeszköz-felhalmozás	8,0	6,6	6,6	2,2	3,2	5,8
Belföldi felhasználás	4,1	0,8	2,4	0,8	0,9	2,9
Kivitel	15,8	10,8	11,9	10,8	9,9	9,3
Összes kereslet	9,0	5,3	6,9	5,7	5,6	6,4
Behozatal	13,5	6,5	9,9	9,4	8,4	8,4
GDP	5,2	4,1	4,1	2,1	2,6	4,1

* Változás az előző évhez képest, százalékban

Megszépített valóság

A valósággal több más ponton viszont hadilábon áll a kormány, kisebb-nagyobb hazugságoktól és csúsztatásoktól a mostani konvergenciaprogram sem mentes. Önmagában jól hangzik, hogy "az új kormány bejelentette, hogy az eredetileg tervezett 6,1 százalékos deficitcél 2006-ban nem lesz tartható, és intézkedések nélkül a hiány 11,6 százalék lenne". Ne felejtsük el – bár úgy tűnik, szeretnék elfeledtetni –, hogy az új kormány ugyanaz a kormány (ugyanazzal a kormányfővel és pénzügyminiszterrel), mint az előző volt. Ezért is különösen durva csúsztatás egy másik, hasonló jellegű kijelentés, miszerint "az új kormány csak a megalakulását követően, az év közepén tudott érdemben reagálni a magasabb hiányra".

Hasonló – bár nem makrogazdasági jellegű – kozmetikázásnak tűnik az a kijelentés, amely a beruházások alakulását veszi számba, és így hangzik: "2007 végéig a Magyarországot átszelő helsinki közlekedési folyosók mentén kiépülnek a gyorsforgalmi utak". Holott az autópálya-törvényből és a folyamatban lévő beruházásokból egyértelműen kiderül: eddig az időpontig az M3-as biztosan nem épül meg az ukrán határig, sem az M43-es a románig, de kétséges az M7-es befejezése is a Balatonkeresztúr-Nagykanizsa közötti szakasz közbeszerzési eljárásának hercehurcája miatt.