Nem lesz eurónk, de uniós támogatás se?

Bizonyára izzadságos egyeztetések várnak a kormányra, amikor az Európai Bizottságot, illetve az Ecofint, a pénzügyminiszterek tanácsát kívánja meggyőzni arról, fogadják el hazánk módosított konvergenciaprogramját. A napokban Brüsszelnek elküldött dokumentumban ugyanis a kabinet továbbra is kiáll a maastrichti kritériumok 2008-as megfelelése mellett, amely lehetővé tenné az euró 2010-es bevezetését, ám ebben szinte csak a kormány hisz.

Hiány-gazdálkodás

A felzárkózási terv leginkább kérdéses pontja a költségvetési egyenleg alakulására vonatkozó prognózis. A kormányzat szerint a leírtak alapján a következő három évben a GDP 1,4-1,4 százalékával mérséklődik a deficit, így a nyugdíjreform figyelembe vehető nagyságával korrigálva 2008-ra a 3 százalékos limit alá kerülne a hiány. Ezzel szemben elemzők, a jegybank és az Európai Bizottság még az ideinél is magasabb, nyolc százalék feletti deficitet valószínűsít jövőre, ennek beigazolódása pedig azt jelentené, hogy két év alatt kellene évi 2,5 százalékpontot (évente mintegy 600 milliárd forintot) lefaragni. Ehhez jön még 2007-ben további egy százalék, mivel az elfogadott adócsomag és egyéb determinációk automatizmusuk miatt ennyivel rontják a szaldót. A kormány a kiigazításra azonban nem ad konkrét menetrendet, csupán általánosságban szól az egészségügy, az oktatás, az önkormányzati rendszer reformjának szükségességéről, és többletbevételeket remél az olyan homályos jelenségektől, mint a járulékalap szélesítése, a gazdaság fehéredése, valamint a hatékonyabban és takarékosabban működő intézményrendszer.

Amennyiben mégis sikerülne teljesíteni az igencsak ingatag lábakon álló államháztartási hiány lefaragásának tervét, a konvergenciaprogramban szereplő számok alapján az államadósság még ekkor is meghiúsíthatja a 2010-es eurózóna-csatlakozást. Az államadósság esetében a nyugdíjkorrekciót csakis a kimutatásban (vagyis az eurófeltételeknek történő megfeleléskor nem) lehet alkalmazni, és akkor is csak 2007-ig, azonban a táblázatok még a nyugdíjreform hatásával korrigált adatokat tartalmazzák. A fennálló szabályok alapján 2008-ra a konvergenciaprogram szerint ugyanakkor a 60 százalékos maastrichti kritérium feletti, 62,3 százalékos arány adódik. Az euró átvétele akkor is lehetséges, ha a határt meghaladja a ráta, ez esetben viszont teljesülnie kell annak a feltételnek, hogy az államadósság aránya tendenciájában csökken. Hazánk esetében erről csak jóindulattal lehet szó, hiszen 2007-ig folyamatosan emelkedik, és csak 2008-ra mérséklődik valamelyest a mutató.

Borult a logika

Érdekesség, hogy a kormány mostani programja szakít az eddigi "forgatókönyvvel". Korábban a gyakorlat az volt, hogy az euródátum kitűzése után fél évig gyakorlatilag semmit nem tett annak teljesítése érdekében a kabinet, azután nagyobb költségvetési lépések mellett kötelezte el magát a kommunikáció szintjén, végül - a kitűzött időpont tarthatatlanságát belátva - kitolta a céldátumot. A mostani dokumentumban ezen logika alapján utóbbi lett volna "esedékes", azonban az eurócéldátum lebegtetése körül még az ősszel kialakult tiltakozás, a forintárfolyam volatilitásának megnövekedése és a közelgő választások vélhetően nagyobb súllyal estek latba a dokumentum írásakor, mint a realitás.

A konvergenciaprogram elfogadtatása azonban kulcskérdés lenne, hiszen csak ebben az esetben juthat hozzá egy tagállam a rendelkezésére álló uniós forrásokhoz. A kérdés azonban több szempontból is bonyolult, hiszen egyrészt az EU-ban is tisztában vannak azzal, hogy Magyarországon választásokat tartanak jövőre, másrészt pedig az uniós pénzek egy része megvonásának súlyos politikai vetületei lehetnek a többi, a hiánykritériumot megszegő eurózóna-tagországok számára is. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy Brüsszel nyár óta egyre keményebb hangon bírálja hazánkat, szóba hozva a kohéziós források befagyasztásának lehetőségét.