Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
A nyersanyag-felvásárlás viszszafogásából az következik, hogy a várható iparági termelés is jelentősen csökken az elmúlt évekre jellemző, 550-600 ezer tonnás kibocsátáshoz képest. A helyzetet jól tükrözi, hogy a gyártók a magyar sikernövénynek számító csemegekukoricából is csak 350-360 ezer tonnát vesznek át az eddig megszokott 500 ezer tonnás évi mennyiség helyett. A vetésterület a tavalyi 36-38 ezer hektárról 22 ezerre szűkült, pedig a termelők az uniós csatlakozás óta hektáronként 40-45 ezer forintos terület alapú támogatásra is igényt tarthatnak.
Ugyancsak mélypontnak számít az ipari paradicsom 75 ezer tonnányi idei feldolgozási eredménye is. A visszaesés azért is feltűnő, mert az unió e növénynél 130 ezer tonnás kvóta erejéig kilónként 8 forintnak megfelelő támogatást nyújt. Az ehhez társuló, 8 forintos felvásárlási ár azonban túlságosan alacsony árbevételi lehetőséget nyújt a gazdálkodóknak. Hasonlóan leszállóágban van a csemegeuborka-termelés is, amelyet az is bizonyít, hogy az ipar idei nyersanyagmennyisége 25-27 ezer tonnára zsugorodott a néhány évvel ezelőtti 55-56 ezer tonnáról. Szintén visszaesés tapasztalható a zöldborsó- és meggyfeldolgozásban, és az idén jóval szűkösebb lesz az iparialma-piac is, mivel a várható összes termés a tavalyi 600 ezer tonnáról 450 ezer körülire apadhat.
A kedvezőtlen viszonyok megviselték a konzervipari cégeket, de a meghatározó vállalkozások talpon maradtak. Az évi 100-140 milliárd forintos teljes árbevételű iparágat egyébként is a koncentráltság, vagyis néhány cég tartós és érzékelhető dominanciája jellemzi. A rangsort a tőzsdén szereplő Globus csoport vezeti 33-35 milliárdos éves árbevétellel, őt a francia Bonduelle és a magyar tulajdonban lévő kecskeméti Univer Produkt Rt. követi 20-22 milliárd forint körüli forgalommal. Rajtuk kívül kéttucatnyi cég mondhat magáénak jelentősebb, egy-két milliárd forintos éves árbevételt, a fennmaradó 200-300 kisebb konzervüzem pedig jórészt regionális szereppel bíró feldolgozónak minősül.
Rövid távon főként ez utóbbi cégek lehetnek az uniós csatlakozás vesztesei: a Magyar Tartósítóipari Szövetség előrejelzései szerint e vállalkozói kör 30 százaléka is tönkremehet a következő években. A konzervipari válság azonban mára nemcsak a kisebb vállalkozásokat, hanem a közepesnek tekinthető, néhány milliárdos árbevételű társaságokat is elérte. Ezt bizonyítja a Kelet-Magyarországon meghatározó szerepű, 5-6 milliárdos forgalmú nyíregyházi Eko Kft. végelszámolása vagy a Nagyatádi Konzervgyár Rt. felszámolása. Szakértők szerint "pengeélen táncol" a hatvani Aranyfácán is.
A piaci nehézségek változtatásokra késztették az ágazat nagyobb vállalkozásait is. A Globus a több mint 600 millió forintos tavalyi veszteség után új stratégiát dolgozott ki, és például az idén el sem indította a nagykőrösi paradicsomsűrítmény-gyártást, több termék előállítását pedig megszüntette. Ugyancsak lépni kényszerült az Univer is a többségi tulajdonában lévő, 2004-ben veszteséget hozó Kecskeméti Konzervgyár Rt.-vel kapcsolatban: bérbe adta a zöldborsó- és csemegekukorica-feldolgozásra alkalmas vonalakat. A Bonduelle-nél pedig először fordult elő, hogy a magyarországi gyártóbázis érzékelhetően alulmúlta a kitűzött célszámokat.
Az ágazati recesszió részben azzal magyarázható, hogy az idei csapadékos időjárás több fontos konzervipari alapanyag termelésének nem kedvezett. A visszaesésben azonban a kedvezőtlen közgazdasági és piaci viszonyok jóval többet nyomtak a latban. Az egyik legnagyobb kockázati tényezőt az erős forint jelentette, amely alapvetően nehezítette az exportot. Bár a tavalyi uniós csatlakozás óta nincsenek megbízható külkereskedelmi adatok a statisztikai rendszer hiányosságai miatt, a cégek eredményességében a kivitelnek most is meghatározó a szerepe. Ennek oka az is, hogy a magyar konzervpiac továbbra is stagnál.
A konzervipari vállalkozások a korábbi években 400 millió dolláros exportot bonyolítottak le, ez az ágazati bevételek 60 százalékát tette ki. A kivitelből az uniós és a FÁK-piac körülbelül 40-40 százalékos arányban részesült, a fennmaradó hányadot pedig a volt CEFTA-, illetve az ázsiai és a tengerentúli országokba irányuló szállítások képviselték. Bár a feldolgozók az árfolyamgondok kezelésére ma is alkalmazzák a különböző kockázatcsökkentő technikákat, szakértői számítások szerint 220-225 forintos dollár- és 265 forintos euróárfolyam alatt a konzervexport tartósan nem lehet eredményes.
A tavalyi uniós csatlakozás óta feszültséget okoz a fokozódó import is. Mint ismert, a teljes agrárbehozatal több mint 20 százalékkal bővült 2004-ben, és e tendencia - állítják szakértők - érvényesült a konzervágazatban is. A paradicsomsűrítmények előállítását nem elsősorban a korábban "retteget" olasz konkurencia, hanem főként a rendkívül olcsó kínai termékek nehezítik. A bővülő behozatal miatt az idén káosz alakult ki az uborkapiacon is: a hazai gyártók pereket fontolgattak az élelmiszerláncok ellen, mert azok az olcsó német importárukra hivatkozva vissza akarták mondani a magyar beszállítókkal kötött korábbi szerződéseket. A konzervszektorban ma már komoly "kockázati tényező" a brüsszeli agrárpolitika is, amely például - alapvetően a Világkereskedelmi Szervezet nyomására - vámkönnyítést kíván életbe léptetni a thaiföldi csemegekukorica-importra. A tervezett lépéssel a thaiföldi beszállítók további 5-7 százalékkal javíthatnák egyébként is meglévő, jó pozícióikat az európai piacon. A hazai iparági szereplők a veszély miatt már tavaly Kovács László adó- és vámügyi biztoshoz fordultak, mert megítélésük szerint az újabb engedmények nemcsak a 100 milliárd forintos nagyságrendű EU-s csemegekukorica-ágazatot, hanem a magyar piacot is közvetlenül veszélyeztetnék, és ez itteni gyárbezárásokhoz vezetne.
Az ágazatban hosszú ideje meglévő, megoldatlan gondot jelent a tőkehiány, miközben a feldolgozási tevékenyég forgóeszközigénye rendkívül nagy, szezononként 50-60 milliárd forintra tehető. Az eredményességet rontja, hogy - miként más agrárgazdasági szektorokban is - a termékek jövedelemhányadának 70 százaléka a kereskedőknél "csapódik le", míg a feldolgozóknak húsz, a termelőknek tíz százalék jut. Az érdek-képviseleti számítások szerint a cégeknek a versenyképesség növeléséhez rövid időn belül összesen 20-30 milliárd forintos fejlesztéseket kellene végrehajtaniuk. A beruházásokat azonban nehezíti, hogy a teljes tartósítóipari ágazat - mintegy 230 milliárd forintos nettó árbevétel mellett - csak 4-5 milliárdos eredményt ért el az elmúlt években, miközben a vállalkozások nagy része veszteséges volt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
