Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

A Kopint-Datorg 2,7 százalékos növekedést vár

2003.10.07. 13:10
A Kopint-Datorg Rt. legfrissebb prognózisa szerint a GDP az idén 2,7 százalékkal, jövőre pedig 3,2 százalékkal bővülhet. A kutatóintézet 0,5 százalékponttal csökkentette az idei és 0,3 százalékponttal a jövő évi GDP-re vonatkozó előrejelzését a júniusi prognózishoz képest.
A kutatók az idén 4,6, jövőre 5,8 százalékos inflációt várnak. A fogyasztói árakra vonatkozó előrejelzés 2003-ra nem változott, 2004-re azonban korábban csak 4,1 százalékos inflációt prognosztizáltak. Az előrejelzés szerint a folyó fizetési mérleg GDP arányos hiánya a tavalyi 4 százalékról az idén a GDP 6,8 százalékára nőhet, jövőre várhatóan 6 százalékra mérséklődik.

Csökkenő hiány

Az államháztartási hiányt a kutatók a tavalyi 9,2 százalékkal szemben az idén a GDP 5,4 százaléka, jövőre pedig 4,3 százaléka körül várják. A bruttó államadósság a GDP arányában a tavalyi 57,1 százalékról az idén 57,5 százalékra, jövőre pedig 58 százalékra bővülhet. A beruházások a korábban prognosztizált 4 százalékkal szemben várhatóan csak 3 százalékkal bővülnek az idén, jövőre 5,5 százalékkal nőhetnek. Az export 2003-ban 4,2 százalékkal, jövőre 6,5 százalékkal bővülhet. A júniusi előrejelzéshez képest jelentősen, 2,5 százalékponttal 8,5 százalékpontra emelték a kutatók az import idei várható növekedését, ami jövőre az előrejelzés szerint 6 százalékra lassul.

A megtakarításainak ösztönzése

Bartha Attila az intézet kutatója különösen kedvezőtlennek nevezte a GDP szerkezeti összetevőjét, az alacsony megtakarításokat és a munkaerőköltség emelkedését. Elmondta: a GDP bővülésében továbbra is a belföldi fogyasztás játssza a fő szerepet, ám hozzátette, hogy ez az év hátra lévő részében kissé mérséklődni fog. "Különösen a külső egyensúlyi helyzet romlott az idén a második negyedévben, a külföldi forrásbevonás ugrásszerű növekedésével" - mondta. Példaként említette: a háztartások 34 milliárdos nettó hitelfelvételi pozícióját, ami mint mondta, abszolút mélypont az ország rendszerváltás utáni történetében. A háztartási szektor maga is külső finanszírozást igényel. Hozzátette: hogy az államháztartási hiány csökkentése mellett mindenképp szükség van a háztartások megtakarításainak ösztönzésére.

"A forint-euró árfolyam kiegyensúlyozottá vált, 253-255 forint között stabilizálódott, ami optimális árfolyamszintnek tekinthető az export és az infláció alakulásának szempontjából is" - mondta. A kutatók szerint amennyiben a jegybank nem az árfolyamszint további erősítését, hanem annak stabilizálását segíti elő, azzal hozzájárulhat a gazdaságpolitikai feltételek kiszámíthatóságának és átláthatóságának helyreállításához.

Konjunktúra

Palócz Éva, tudományos vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta, hogy a világgazdaságban erősödnek a konjunktúra jelei. "Az OECD országok gazdasága az idén átlagosan 1,8 százalékkal jövőre pedig 2,8 százalékkal növekedhet" - mondta. Hozzátette, hogy a nemzetközi fellendülés egyetlen potenciális motorja a monetáris és fiskális politika által támogatott amerikai gazdaság. Palócz ismertette: az EU gazdaságaiban az idén csak mintegy 0,8 százalékos GDP növekedés, jövőre pedig jó esetben pedig 2 százalékos bővülés várható.

Köves András a rendszerváltó és csatlakozás előtt álló országok gazdaságairól elmondta: közülük csak Szlovénia, Csehország és Magyarország növekedése marad 3 százalék alatt az idén, az ipari termelés valamennyi országban legalább 4 százalékkal, de inkább még magasabb ütemben bővül. Hozzátette: hogy a gyorsabb növekedés elsősorban a kevésbé fejlett rendszerváltó országokat jellemzi. Hangsúlyozta: a mérsékelt gazdasági bővülés többnyire jelentős államháztartási és fizetési mérleg egyensúlyhiánnyal párosul ezekben az országokban.