Csődközelben a kórházak?

Romlott a kórházak helyzete az első negyedévben, mondta a Napi Gazdaságnak Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Tavaly december végén a teljes adósságállomány 29 milliárd forint volt, míg március végén már csak 24 milliárd - az elnök szerint ez a javulás minden első negyedévre jellemző, hiszen ezen hónapok számítanak a legerősebbnek. Azt viszont kimondottan riasztónak tartja, hogy az intézetek pénzkészlete 8-9 milliárd forinttal csökkent és jelentősen megfogyatkoztak a gyógyszerkészletek is.

Egy, a szaktárca részére készült felmérés szerint 2004-ben a kórházaknál jelentős bevételkiesés alakult ki egyebek között a tavaly bevezetett volumenkorlátozás, a gyógyszerek forgalmi adójának emelése, valamint a közüzemi költségek jelentős növekedése miatt.

Átcsoportosított milliárdok

A helyzeten az sem javít, hogy a kórházak finanszírozásának alapjául szolgáló HBCS (homogén betegségcsoport) alapdíját az év elején beígért 134 ezer helyett egyelőre csak 132 ezerre emelték, azt is csak június elején. A szaktárca ígérete szerint októberben 134 ezerre növelik a súlyszámot, ám Golub szerint ez nem lesz elég a 4,5 százalékos béremelésre. A fekvőbeteg-ellátók eddig is a személyi juttatásokra és járulékokra fordították a legtöbbet, a kiadások 53 százalékát. Mint azt az elnök elmondta, nem tett jót az intézeteknek a fekvő- és járóbeteg-kasszák összevonása.

Egyes számítások szerint a tárca így 4,5 milliárd forintot csoportosított át - egyelőre - a kórházak rovására. Az intézkedés kapcsán a szakrendelőkre nagyobb teher hárul, ám ez elsősorban azon gyógyító intézményeknek jó, ahol egy tulajdonoshoz tartozik a fekvő- és járóbeteg-ellátás. A kórházszövetség szerint ahhoz, hogy a kórházak elkerüljék a tömeges csődközeli helyzetet, vagy a fenti 4,5 milliárdot kell visszapótolni, vagy a béremelés összegét kell külön biztosítani. Megoldás lehet az is, hogy megemelik a HBCS súlyszámát, a kórházi alapdíjnak minimum 136 ezer forintnak kéne lennie, de az ideális a 140 ezer lenne.