Lázadás a közbeszerzési piacon?

Tagvállalataink már jó ideje nehezményezik, hogy a közbeszerzési eljárások során számos ajánlatkérő - vélhetően kellő információ hiányában - kizárólag banki biztosítékot követel az ajánlattevőktől, tájékoztatta lapunkat a kezdeményezés okairól Szili Márta, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) ügyvezető igazgatója. Mint mondotta, a nyílt levéllel azt kívánják elérni, hogy a vállalatok ne legyenek sarokba szorítva, hanem - az európai gyakorlatnak megfelelően - maguk választhassanak a piaci lehetőségek közül.

Előzetesen a JVSZ a Magyar Biztosítók Szövetségével (Mabisz) közösen a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) állásfoglalását kérte. A GVH azt javasolta az ajánlatkérőknek, hogy a teljesítési, szavatossági/jótállási biztosítékot ne szűkítsék banki garanciára. Azzal indokolja indítványát, hogy ez az eljárás nincs összhangban az általános európai uniós gyakorlattal, illetve a Magyarországot a csatlakozásra felkészítő rendszerek szabályaival, a piaci verseny korlátozását jelenti, ellentétben áll a biztosíték nyújtására kötelezett vállalkozók gazdasági-pénzügyi érdekeivel, rontja versenyképességüket.

Valóban felemás a helyzet, ám remélhetőleg már nem sokáig - ismerte el Csizsinszky Katalin, a Colas cégcsoport magyarországi gazdasági igazgatója. Szerinte franciaországi anyacégük igencsak meglepődne ezen a gyakorlaton. Ráadásul miután az idén felpezsdült a piac, a Colasnak is jól jönne, ha nem a banki limitjüket terhelné a biztosíték.

Különösen azoknak a cégeknek gond a bankgarancia "előteremtése", amelyeknek nincs szoros pénzintézeti kapcsolata - sommázta tapasztalataikat Horváth Lajos, a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. ügyvezetője. Helyzetüket az is bonyolította, hogy a közvilágítási eszközöket nem tekintették vagyontárgynak a kiszemelt banknál. Európai uniós pályázatuknál viszont már - az 54/2005. kormányrendelet alapján - választhattak a piaci lehetőségek közül, s az ügyvezető szavai szerint anyagilag is sokkal kedvezőbb megoldást találtak azzal, hogy a biztosító kötelezvényét választották.

Az építőipari vállalkozások ma is jó példaként emlegetik az előcsatlakozási alapok világos szabályrendszerét, a "PRAG"-ot (Practical Guide to PHARE, ISPA & SAPARD contract procedures). Sári Attila, a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese szerint Magyarországon az építőipari teljesítéseknél korábban csak az ajánlati biztosíték megléte volt általában kötelező, és csupán az elnyert munkák esetén kellett az ágazatban szokásos mértékű teljesítési, majd jótállási bankgaranciát szolgáltatni. Ma már az ajánlattétel során kötelező érvényű banki ígérvényeket követelnek meg a kiírók, és nem csupán teljesítés-, jótállás-, hanem például kötbérfizetés-, illetve szavatossági kötelezettségek teljesítésének biztosítékaként is. Mivel a megkövetelt biztosítékok mértékének és vállalt futamidejének nagysága is elbírálási szempont, az építőipari vállalkozásoknak egyre nagyobb hitelkeretet kell felmutatniuk. Társaságunk ezért már jelenleg is mindent megtesz, hogy - ahol erre lehetősége van - a kezesi kötelezvényt alkalmazza, de ez ma az összes biztosítékunk elenyésző hányadát teszi ki - jegyezte meg Sári Attila.

Lényegében már az EU gyakorlatát vette figyelembe a jogalkotó. A versenypolitikai szempontból diszkriminatív helyzet megszüntetése érdekében a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 59. §-ának (2) bekezdésében kimondta: az ajánlati biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető bankgarancia mellett "a biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvénnyel" is - közölte a Mabisz képviseletében Lampert György. A törvény most zajló módosításánál a szakmai érdek-képviseleti szervezetek tiszta vizet szerettek volna önteni a pohárba. Azért lobbiztak, hogy Magyarország teljes mértékben kövesse az európai példát, vagyis ne csak az ajánlattételnél, hanem teljesítési, szavatossági/jótállási esetben se szűkítsék le banki garanciára a biztosítékok körét. Ettől azonban a jogalkotó - ajánlattételig terjedő kompetenciájára hivatkozva - elzárkózott.

A nyílt levél készítői viszont, úgy tűnik, elszántak. Mellékelik a levélhez az "első felszólításos" készfizető kezességvállalást tartalmazó mintaszövegeket is, s ezeket egy csomagban elküldik minden potenciálisan érintett céghez, önkormányzathoz és más szakmai szervezethez, kellő információt nyújtva részükre a korrekt kiírási gyakorlat megteremtéséhez.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!