Adószabály miatt is csúszhat a metróépítés

A már eddig beismert két évnél is többet csúszik a négyes metró átadása; a sztrádaépítéseknél már korábban is jellemző volt, hogy nem készültek el határidőre az autópálya-szakaszok, ám a késéshez ezentúl több hónapot majd hozzá kell adni - ilyen következményekkel járhat egy, hamarosan hatályba lépő adószabály. Az említett két példa csak a jéghegy csúcsa: alig akad olyan közbeszerzéssel lebonyolított beruházás, amelynek csúszását ne vonná maga után a szóban forgó passzus.

A kormány kezdeményezésére a parlament a tavaly őszi adócsomagban fogadta el a közbeszerzésekkel kapcsolatos kifizetések feltételeit szigorító rendelkezést. Már a törvényhozási vita alatt is támadták néhányan az előírást, azonban a képviselők többsége zöld utat adott neki. Csak mostanában kezd tudatosulni a vállalkozások körében, mivel is jár az adózás rendjét módosító passzus, mivel az szűk egy hónap múlva, március 1-jével lép hatályba.

A közpénzek védelmében

Az új előírás lényege dióhéjban a következő. A közbeszerzés keretében megvalósuló beruházásoknál, projekteknél a közbeszerzési eljárás nyertese, a fővállalkozó csak akkor fizethet ki adott hónapban - áfa nélkül számítva - 100 ezer forint feletti összeget a közbeszerzési projekthez köthető szerződés alapján az alvállalkozónak, ha az alvállalkozó 15 napnál nem régebbi úgynevezett nullás igazolással igazolja, hogy neki semmiféle köztartozása nincs az APEH és a vám- és pénzügyőrség felé. (A bizonylat mutatja, hogy az utolsó fillérig befizetett például minden adót, járulékot az alkalmazottai után, rendben teljesítette a társasági adófizetési kötelezettségét, nem csalt el áfát vagy jövedéki adót. Sőt azt is, hogy rendben beadta a bevallásokat.) Ugyanez érvényes a vállalkozási lánc többi tagjára is, tehát a fővállalkozó alatti alvállalkozó az ő alvállalkozójának csak akkor fizethet nettó 100 ezer forintot egy hónapban, ha utóbbi beszerez friss nullás igazolást és így tovább.

Ha igazolás híján - beleértve azt is, hogy az alvállalkozónak köztartozása van - a láncban elöl álló mégis utalna a mögötte állónak, egyetemleges felelősség lesz a jutalma. Vagyis az alvállalkozó köztartozásáért ő is felelni fog.

Amennyiben az adóhivatal által kiállított igazoláson az szerepel, hogy köztartozása van, akkor a szerződés szerint járó összegből az adóhatóság lefoglalja a tartozást, és csak a fennmaradó részt kaphatja meg az alvállalkozó.

Az új szabályozást a közpénzek védelmével indokolta a Pénzügyminisztérium, mondván, aki adóforintokat kap az államtól, az ne titkoljon el adót, járulékot, illetéket. A cél szép, ám a konkrét szabályozás ezernyi gondot okoz az érintettek számára.

Azt sem tudni, mi mit jelent

Az első probléma, hogy noha március 1-jétől vezetik be a megkötéseket, ám azokat a már futó, március 1-je előtt kötött szerződésekre is alkalmazni kell. Azokat a kontraktusokat az akkor fennállt feltételek mellett kötötték a felek, és lehet, hogy többen nem ütöttek volna nyélbe üzletet a tárgyalt előírások és az azokkal járó plusz adminisztráció és egyéb nehézségek mellett.

A visszamenőleges jellegből következik, hogy minden egyes vállalkozásnak a már megkötött szerződéseit is meg kell vizsgálnia, hogy azok vajon közbeszerzéshez kapcsolódnak-e. Ez már önmagában is plusz adminisztrációt jelent a cégeknek, hiszen tételesen át kell nézniük minden kontraktust. Ezt ráadásul nagyban megnehezíti, hogy nem világos, mely szerződéseket kell így minősíteniük. Az elfogadott adótörvény ugyanis úgy szól, hogy azokra a kontraktusokra kell alkalmazni az új előírásokat, amelyek "közbeszerzések közvetlen megvalósítása érdekében kötött vállalkozási szerződések". A jogszabály azonban nem írja körül, mit kell érteni "közvetlen megvalósítás" alatt.

Világos ismérv híján azért is nehézséget okoz a szerződések minősítése, mert a vállalkozó és alvállalkozója ellenérdekelt felek ebben az esetben. A vállalkozónak a törvény előírja, hogy a márciustól életbe lépő szabályokról tájékoztassa alvállalkozóját, annak elmulasztása esetén pedig a kifizetés 20 százalékára rúgó mulasztási bírságot szabhat ki rá az adóhatóság. Mivel az összes szigorúbb feltétel csak púp az alvállalkozó hátán - hiszen például neki kell beszereznie az igazolást -, ezért ő abban érdekelt, hogy minél kevesebb szerződése kerüljön az új szabály hatálya alá. Az őt megbízó cég viszont abban érdekelt, hogy a szerződései lehető legszélesebb körét bevonja a közbeszerzéssel érintett kontraktusok közé, így minimalizálva annak a kockázatát, hogy a későbbiekben a hatóságok valamely teendő elmulasztásáért szankcionálják.

Jé, nem is tudtam, hogy tudnom kellene róla 

Sok cég ráadásul nincs is tisztában azzal, hogy ő - akár a vállalkozói lánc sokadik tagjaként - közbeszerzés alá tartozó üzlet megvalósításában segédkezik. A magyarázat a következőkben rejlik. Az adózás rendjét módosító új szabály a vállalkozások sokkal szélesebb körét vonja be a törvény hatálya alá, mint a közbeszerzési törvény. Magyarán: több olyan cég csak akkor fog rádöbbenni, hogy ő valamilyen úton-módon egy közbeszerzési üzlet része és folyton igazolásokért kell rohangálnia az adóhatóságra, hogy megkapja jussát, amikor a megbízó partnere erről őt értesíti.

Mindezek miatt huzavonára lehet számítani a vállalkozói lánc minden tagja között. A megbízó és az alvállalkozó vitatkozik majd azon, hogy a kettejük között fennálló szerződés az új szabályozás alá tartozik-e; sokan nem akarják majd vállalni az igazolások ismétlődő beszerzését. Ez pedig a kivitelezés késedelmében csapódik le, akár úgy is, hogy a fővállalkozónak új partnert kell kerítenie, máskülönben meghiúsulna a beruházás. Az addigi partner kiváltása egy másikkal további macerával jár és hosszú időbe telik. Mindezek egy újabb csapással egyenértékűek például a metróberuházás szempontjából.

Unos-untalan igazolást kell kérni

Sok fejtörést okoz magának a nullás igazolásnak a megszerzése is. A hagyományos igazolás nem jöhet szóba, mivel a közbeszerzés esetén felmutatandó igazolás iránti kérelmeknél fel kell tüntetni olyan adatokat is, amelyek a normál igazoláshoz nem kellenek (a kifizető nevét, adószámát, székhelyét). Ráadásul a szabály értelmében minden egyes kifizetéshez új a közbeszerzési kifizetéseknél használatos igazolást kell kérni. Hiába kell ugyanaznap kifizetnie ugyanazon alvállalkozó részére három megbízónak nettó 100-100 ezer forint feletti összeget, az alvállalkozónak három igazolást kell beszereznie az adóhatóságtól.

Ezt csak részben orvosolja, hogy idén az igazolást már lehet elektronikusan is kérni. A papírmunka így javarészt megspórolható, ám a nagyobb vállalatok szinte naponta fognak az APEH-hez azzal a kéréssel fordulni, az állítson ki igazolást köztartozásáról. A közbeszerzésekben érintett vállalkozók körét és a szabályozást alapul véve ez becslések szerint azt jelenti, évente 100 ezer körüli igazolás kiállítására vonatkozó kérelmeket nyújtanak be az adóhivatalhoz. A kérelmeket fel kell dolgoznia a hatóságnak, és ki kell állítania az igazolást, így az adóhivatal is érdemi adminisztrációnövekedéssel szembesül.

Azzal is számolni kell, hogy nem megy minden flottul, és az igazolás átadását követően a megbízó valamiért nem utalná az alvállalkozónak az őt megillető összeget 15 napon belül. Mivel az igazolás csak akkor érvényes, ha 15 napnál nem régebbi, ezért a késedelem miatt az alvállalkozónak ismét végig kell járnia az utat az adóhivatalnál. Az APEH-nek ekkor 8 napja van arra, hogy a "lejárt" igazolás helyett egy újabban állítson ki. Addig is az alvállalkozó nem jut a pénzéhez, újabb vitákat generálva a megbízó és az alvállalkozó között.