Lukács
7 °C
22 °C

Kemény fizetéscsökkentés a közszférában

2006.08.24. 09:13
A pótlékok és az alanyi jogon járó különjuttatások megvonása képezné az új, teljesítményalapú bérrendszer alapjait a közszférában. Az állítólag az államreform-bizottság környezetéből több napilaphoz is eljuttatott dokumentum szerint megszűnne a 13. havi juttatás, az utazási kedvezmény, de búcsút intenének a közszolgák a nyelvpótléknak is. Az új bértömeg-gazdálkodási modell - amelynek bevezetésére utal a MEH-ből múlt héten kiszivárogtatott konvergenciterv is - megszüntetné a főtisztviselői kart is.

A közszféra személyi juttatásokra jövőre nem költhet többet, mint az idén - ismerteti a birtokába került dokumentum alapján a Népszabadság. Az állítólag az államreform-bizottság környezetéből kikerült tervezet szerint ráadásul most és 2007-ben elbocsátandó közszolgák - csak a minisztériumokban és háttérintézményeikben mintegy 13 ezer ember - bérét nem lehet visszaforgatni a rendszerbe, írja a lap.

A közszférában idén a lap szerint 2420 milliárd forintot költenek fizetésekre - ez a GDP több mint tíz százaléka -, ami az elbocsátások miatt kevesebb lesz jövőre. Ez azért fontos, mert a deficit folyamatos elfutásának egyik oka, hogy a központi költségvetés működési - részben bér jellegű - kiadásai rendre nagyságrendekkel meghaladják az előirányzottat. 2006-ban százmilliárd forint fölött lehet ez az összeg.

Pótlék helyett jutalom

A legnagyobb érvágás rövid távon a közszférában dolgozók számára az lehet, hogy elvonnák az alanyi jogon járó 13. havi bért, valamint a különböző (nyelvi, utazási és egyéb) pótlékokat - olvasható a lapokban. Lehetséges, hogy a mostani, a versenyszektorban járónál nagyobb mennyiségű szabadságtól is búcsúzniuk kell a közszférában dolgozóknak. Igaz, mivel ezek egyes szakértők szerint szerzett jognak minősülnek, elvonásuk alkotmányossági aggályokat is felvethet.

A dokumentumot ismertető lapok szerint az alanyi jogon járó juttatások összegét a minőségi munka díjazására fordítanák, arról azonban egyik lap sem közölt adatokat, hogy a munkahatékonyságot milyen mutatók alapján vizsgálnák. A Világgazdaság erről annyit ír, hogy az állami szférában néhány éven belül honosítanák meg a teljesítménymérés és -értékelés rendszerét, ami lehetővé tenné, hogy miközben az egyik közszolga a mostani plusz egy havi juttatásának a teljes összegéről kényelen lesz lemondani, más akár a mostani 13. havinál is többet visz majd haza.

Egy átmeneti év

A Népszabadság úgy tudja, hogy a teljesen differenciált, a konvergenciaprogramban is említett bértömeg-gazdálkodási rendszert 2008-tól vezetnék be, de már 2007-től terveznék a mostani alanyi jogú juttatások megszüntetését. Értesülésünk szerint ennek egyebek mellett az is az oka lehet, hogy így egy átmeneti év a kormány rendelkezésére áll az esetleges jogi és alkotmányossági kifogások rendezésére.

A Világgazdaság úgy tudja, ha a kormány megfogadja a dokumentumban olvasható tanácsokat, azzal kell számolnia az érintett mintegy 800 ezres körnek, hogy az illetményalap és a közalkalmazotti bértábla nem változik az új rendszerre való áttéréskor. Azzal is számolniuk kell a közalkalmazottaknak, hogy lassulhat az előmenetel rendszere, emellett az igazgatásban létszámkorlátozás bevezetése is várható.

A tervezet készítői a gazdasági lap szerint szívesen látnák a határozott idejű és atipikus foglalkoztatás terjedését a közszférában, míg a főtisztviselői és a központi tisztikart megszüntetnék. A Népszabadság azt emeli ki, hogy új vívmánya lenne a magyar közszolgálatnak a határozott időre szóló béremelés, amit akkor kaphatna valaki, ha szezonális vagy ad hoc jelleggel végez munkát.