Natália
-3 °C
8 °C

Szemfényvesztés az olcsóbb állam

2003.10.21. 09:50
A vállalkozók szerint a közszférában dolgozó nyolcszázezer emberből kétszázezret el lehetne bocsátani. A közszolgálati reform kormánybiztosa szerint egyáltalán nincsenek sokan, a szakszervezetek szerint pedig egyenesen indokolatlan a tervezett tíz százalékos leépítés.
Úgy tűnik, a tíz százalék kiszámítása korántsem olyan egyszerű feladat, ha a közszolgálati létszámcsökkentésről van szó. Bár a kormány szeptember 17-i ülésén született rendelet szerint október 22-ig világosan kellene látni: melyik minisztériumból és központi költségvetési intézményből hány embert küldenek el, október 20-án hétfőn még egyetlen tárcánál sem lehetett tudni: mennyi az annyi. Legalábbis a közszolgálati reformért felelős kormány megbízott még egyetlen minisztériumtól sem kapta meg a "létszámcsökkentési intézkedési tervet".

Eltérő számok

A helyzet részben azért nem egyszerű, mert nagyon sokféle érdek csap össze az elbocsátások körül, részben pedig azért, mert - az eltérő érdekek miatt - nagyon eltérő számokat vonultatnak fel az ügyben megszólalók.

A kormányzat álláspontja világos. A szeptember 17-i kormányszóvivő tájékoztatón az hangzott el, hogy a kormány a minisztériumokban tíz, a háttérintézményeikben hat százalékos létszámcsökkentést szeretne, és ettől a lépéstől "tisztán" húszmilliárd forintos megtakarítást vár el. Igaz, a rendelet szerint ettől +/- 25 százalékkal el lehet térni, de az eltérést "megfelelő indoklással kell alátámasztani" (bár ez már elég sok homályosításra ad okot, máris vannak érdekvédők, akik attól félnek, hogy a vége +25 lesz, pedig a hazai viszonyokat ismerve valószínűbb a mínusz).

Egyre több minisztériumi alkalmazott

De nézzük inkább a számokat! A magyar közszférában (az ágazati reformért felelős kormánymegbízott, Vadász János szavával: a közszolgálatban) a KSH szerint tavaly 808 777-en dolgoztak. A statisztika a "közigazgatás, védelem" kategóriába 311 000, az "általános közigazgatásba" 189 000 embert sorol - persze közülük nem mindenki a központi igazgatásban dolgozik -, miközben a "közoktatás" kategóriába mindössze 168 ezret. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete körülbelül százezer minisztériumi dolgozóról tud, ami szerintük egyáltalán nem sok; kevesebb például, mint az 1994-es létszám.

Ehhez képest legalábbis megdöbbentő adatokat sorolt fel Vadász János egy hétfői konferencián. Ezek szerint az agrártárcánál 1998 és 2002 között körülbelül hatszázzal nőtt az alkalmazottak száma, de a legtöbb minisztériumban legalább megduplázódott 1991 óta. Bár az érintett minisztériumokat nem nevezte meg, elmondta: van olyan tárca, ahol a csak az igazgatásban dolgozók száma az 1991-es mintegy 340-ről 1213-ra duzzadt (2002-es adat). Más minisztériumokban 493-ról 826-ra, 757-ről 1449-re, 306-ról 631-re nőtt az igazgatásban alkalmazottak száma.

Az Unió elbírja

A kormánymegbízott ugyanakkor nem sokallja általában a közszolgálati létszámot: azzal érvel, hogy az Európai Unióban több dolgozót bír el a közszféra. Az EU tizenöt tagországában a munkavállalók 24,4 százaléka dolgozik a közszférában. Nálunk ez az arány alig haladta meg tavaly a huszonegy százalékot. Nagyszerű, leállhatunk a leépítéssel, még így is aluladminisztráljuk magunkat - mondhatnánk. Különösen, ha azt vesszük, hogy Svédországban 32 százalékos ez az arány, Belgiumban és Dániában is meghaladja a harmincat.

Csakhogy ez a 24,4 százalékos átlag hatalmas, egyes országok közötti eltérést takar. Amíg a skandinávok megengedhetik maguknak, hogy minden harmadik munkavállalójuk közalkalmazott legyen, Ausztriában már csak 20,6 százalék ez az arány, a nemzeti össztermék alapján hozzánk közelebb eső országokban - Írországban, Portugáliában, Görögországban és Spanyolországban - húsz alatt marad. Nem meglepő: az EU-hoz később csatlakozó, szegényebb országok a gazdasági felzárkózás erőforrásait ugyanis az állam leépítésével teremtették elő.

Másfél százalékos spórolás

Mégis, az EU-adatok segítségével egész könnyen összerakható egy kis leépítés-ellenes stratégia. Különösen azért, mert ez az egész takarékosállam-színjáték, ebben a formájában nem sokat ér.

A mostani nyolcszázezer közdolgozó (köztisztviselő, közalkalmazott, közakármi) keresete ugyanis 2002-ben (a KSH és Vadász János adatai szerint) 1 325 831 034 000 (rövidebben: 1325 milliárd), munkajövedelme 1 381 105 490 000 (1381 milliárd) forint volt. Hangsúlyozom: nemcsak a minisztériumi dolgozóké, hanem mindenkié, a teljes közszféráé. Ehhez képest a kormány döntése szerint a minisztériumokban és a költségvetési (háttér-) intézményekben elrendelt tíz- (hat-) százalékos létszámleépítés hatására az állam várhatóan csak húszmilliárd forinttal kevesebb bért fizet ki jövőre.

Figyelem, nem elírás: nem kétszáz- (200), hanem húsz (20) milliárddal. Nos, ha ezt elosztjuk az 1325 milliárddal, akkor kiderült, hogy a központi igazgatás tízszázalékos leépítésével mindössze az ágazat tavalyi (az őszi nagy béremelést csak részben tartalmazó) keresetének 1,5, azaz másfél százalékát sikerül megspórolni. Ráadásul nem Magyarországon lennénk, ha ezeknek a leépítéseknek a többségét nem nyugdíjazással vagy bt-kbe "kiszervezéssel" oldanák meg (nesze neked, Munka törvénykönyve!), mondjon most bárki bármit.

A munkaadók szerint kevés

Nem csoda, hogy a munkaadók ezt a karcsúsítást alacsonynak tartják, és nyomban rálicitáltak. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége illetékese már másnap azt mondta, hogy a közszféra létszámát kétszázezerrel, vagyis a negyedével kellene csökkenteni. Ez szerintük ötszázmilliárdos megtakarítást jelentene (ez a 2002-es bérköltség 36 százaléka). Sőt, számításaik szerint az önkormányzatokra is ráférne egy tízszázalékos létszámcsökkentés, ami további ötvenháromezer ember elbocsátását, ezzel újabb háromszázharmincmilliárdos megtakarítást eredményezne.

A kontrát, ahogyan kell, követte a rekontra: a közdolgozók érdekképviselete szerint a vállalkozóknak nem velük kellene foglalkozniuk, hanem be kellene fizetniük a közterheket, ahelyett, hogy "szemérmetlenül foglalkoztassanak feketemunkásokat". Mire a magánszféra máris szubkontrázott, hogy igen ám, de nem csalnának annyian adót, ha azok (a drága állam és a sok közdolgozó miatt) nem lennének ilyen magasak. Közben a minisztériumokban a feladat jellegéhez illő intenzitással (vagyis sehogy sem) folyik az öncsonkítás előkészítése. És bár elvileg október 22-re minden kiderül, nagy tételben lehetne fogadni, hogy szerdán sem fogjuk megtudni, pontosan mennyi is az x (ahol x a közszféra karcsúsítással érintett mintegy száz szervezetének létszáma), és így mennyi lesz az a nagyjából 0,1x, ami akár 0,125x, akár 0,075x is lehet.

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!