Mária
-7 °C
3 °C

Kurvák segítik Gyurcsányt

2006.09.29. 15:30
A jövő héten közli a KSH az első olyan magyar GDP-adatot, amelybe belekalkulálták a hazai drogkereskedelem és prostitúció forgalmát is. Előzetes hírek szerint a bűnös pénzek egy százalékkal növelhetik a hazai bruttó összterméket, azaz mintegy 218 milliárd forintra tehető a hozzájárulásuk. Ha így van, a költségvetési hiány néhány tizedszázalékkal, az államadósság azonban akár komolyabb mértékben is kisebb lesz az össztermékhez mérten. Azaz gyorsabban konvergálhatunk. Vagy mégsem: a hasonló tartalmú görög bejelentést a Bruxinfo.hu beszámolója szerint fenntartásokkal fogadták Brüsszelben, és még az sem biztos, hogy szabályos a számítás.

Ha egy százalékkal emelkedik a GDP, az idén a tervezett 10,1 helyett csak 10 százalék lesz a költségvetés hiánya. Az államadósság a GDP-hez mérten 67,9 százalék helyett 67,2 százalékra esik, azaz 0,7 százalékponttal csökken. Ha két százalékkal lesz magasabb a GDP a kalkuláltnál, a hiány 9,9 százalékra csúszhat, míg az államadósság 66,5 százalékra "csökkenne", miközben a nominálértékek természetesen változatlanok maradnak.

Államadósság és hiány - kurvákkal és nélkülük
2005
előzetes tény
2006
várható
2007
prognózis
2008
prognózis
2009
prognózis
Államháztartás hiánya (ESA95) 7,5 10,1 6,8 4,3 3,2
Államháztartás hiánya (ESA95) - ha 1 százalékkal magasabb a GDP 7,42 10 6,73 4,25 3,16
Államháztartás hiánya (ESA95) - ha 2 százalékkal magasabb a GDP 7,35 9,9 6,66 4,21 3,13
Bruttó államadósság 62,2 67,9 71,5 72,7 70,8
Bruttó államadósság - ha 1 százalékkal magasabb a GDP 61,58 67,22 70,79 71,9 70,09
Bruttó államadósság - ha 2 százalékkal magasabb a GDP 60,98 66,56 70,09 71,27 69,41

Jövőre a konvergenciaprogram szerint a kormány 6,8 százalékos hiányt és 71,5 százalékos államadósságszintet vár. Ha ezek esetében kalkulálunk nem várt GDP-bővüléssel, a számok 1 százalékos növekedés esetén 6,73, illetve 70,79-re, kétszázalékos növekedés esetén 6,66-ra, illetve 70-re módosulnak.

Szex, drog, konvergencia

Az esély megvan a nem várt égi mannára: a KSH a jövő héten teszi közzé az első olyan GDP-adatokat, amelyben szerepelteti az illegális gazdaság hozzájárulását a nemzeti össztermékhez. A hivatalnál pénteken már - a hétfői közzétételre hivatkozva - elutasították az Index megkeresését, de a Népszabadság arról írt: 2000-ig visszamenőleg módosítják a GDP-adatot, amely így a fenti mértékben javíthatja korábbi makromutatóinkat is.

A Napi Gazdaságnak a KSH osztályvezetője, Ligeti Csák annyit mondott előzetesen, hogy a drog- és prostitúciós pénz a fejlett országokban jellemző, 0,3-2,5 százalék közötti összeget tesz ki a nemzeti össztermékből. A lap más forrásokra hivatkozva egyszázalékos adatot valószínűsített. Ez a tavaly 21 802 milliárd forintot kitevő GDP mellett 218 milliárd forintot jelent.

A görögök is a drogra tesznek

Hasonló lépésre készül Görögország is. A Bruxinfo.hu beszámolója szerint ez kétélű fegyver lehet a GDP újraszámolása Görögországban, mert lejjebb szoríthatja ugyan az államháztartás hiányát, de el is ütheti Athént 2010 után a kohéziós alapból járó támogatásoktól. A lap szerint bár az Eurostat még nem foglalt állást a módszert illetően, kevesen kételkednek abban, hogy az összeegyeztethetetlen az uniós szabályokkal.

Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos emlékeztetett rá, hogy a GDP újraszámolása amúgy nem szokatlan, a tagállamok általában 5 évenként kerítenek sort rá, legutóbb 2005-ben tett így egy sor tagállam. A szóvivő azonban a rendelkezésre álló információk alapján nem kívánt többet mondani az ügyről. Hírügynökségi jelentések ugyanakkor tudni vélik, hogy a lépés mögött az államháztartási hiány és az adósságállomány statisztikai eszközökkel való csökkentésének szándéka húzódhat meg. Ha egyszer nagyobb az ország GDP-je (a szürkegazdasági adatok figyelembe vételével ez nyílván nőne), akkor az államháztartási hiány és az államadósság GDP-hez mért aránya is csökkenne, Athén tehát jobban jöhetne ki az ellene folyó deficiteljárásból. A görög deficit 2005-ben a GDP 4,5 százaléka volt, amit az országnak idén kellene 2,6 százalékra lefaragnia.

A regionális politikáért felelős uniós biztos szóvivője ugyanakkor a GDP-növekedés hátrányos aspektusával is szembesítette a görögöket, emlékeztetve arra, hogy 2010-ben az EU felülvizsgálja a kohéziós alapokra való jogosultságot a tagállamokban. Ha a görög hazai össztermék olyan mértékben nőtt, hogy az ország GDP-je már meghaladja az uniós átlagos fejlettség 90 százalékát, akkor Athén 2010 után elesik a kohéziós támogatásoktól. Jelenleg az új tagok mellett Portugália és Görögország számít kohéziós országnak. Nagy felzúdulást váltott ki, amikor egy-két éve kiderült, hogy Görögország csak a statisztikai adatok meghamisításának köszönhetően csatlakozhatott tizenkettedik tagként az euróövezethez.