Judit
-2 °C
8 °C

A kormány költekező magyarokkal álmodik

2005.07.14. 08:30
Az Európai Bizottság elfogadta a magyar kormány hiányterveit. Az elképzelések szerint az alacsony infláció, a növekvő bérek, és a zárolt tartalékok segítik majd a konvergenciaprogram betarthatóságát.
Az Európai Bizottság (EB) továbbra is árgus szemekkel figyeli ugyan a magyar költségvetés menedzselését, de az idén eddig megtett pótlólagos kormányzati intézkedésekkel teljesíthetőnek tartja a 3,6 százalékos deficitcélt - derült ki a szerdai közleményből. A hatoldalas angol változathoz csatolt táblázatban ezt azonban nem vezették át, abban a bizottság előrejelzéseként még a tavasszal adott 3,9 százalékos hiány szerepel.

KEvesebb a tervezettnél

A részleteket megvizsgálva látszik, hogy az adóknál várható bevételkiesést a kincstári vagyon kezelésével, illetve a tartalékok zárolásával kívánja pótolni a kormány. A legutóbbi, részletes áht-jelentés szerint adókból 143,9 milliárd forinttal kevesebb folyik be az idén a tervezettnél: fillérre ennyi megtakarítás szerepel ellenben a kiadási oldalon a lakástámogatásoknál, az EU-befizetéseknél valamint a homályos „egyéb" kategóriában, amely - más sorok nem lévén - csak az adósságátvállalásokat, rendkívüli kiadásokat, tartalékokat, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok kiadásait és más ráfordításokat tartalmazhat.

Terven felüli kiadással számolnak ellenben a költségvetési szerveknél, ám ezt bőven ellensúlyozza a többletbevétel, ami ezeknél a fejezeteknél „évről-évre” keletkezik. Ezen kívül az állami vagyonból várnak több tízmilliárdos többletet az idén. Összességében a május végi helyzet szerint a központi költségvetés hiánya 47 milliárddal lehet az idén alacsonyabb az előirányzottnál, viszont a tb-alapok egyenlege ennyivel romlik, így a végső szaldó - a 3,6 százalék - nem változik.

Tételes tételek

A bizottsági közleményben tételesen felsorolják azokat a tételeket, amelyek a magyar kormány döntéseit tartalmazzák, s vélhetően frissebb adatokat tartalmaznak, mint a májusról szóló államháztartási jelentés. Az intézkedések költségvetési hatásait a GDP százalékában adták meg; a PM által használt 22 320 milliárdos nominális GDP-vel számolva megállapítható, hogy 370 milliárd forintos lyukat kellett betömnie évközben a kormánynak.

A lépések között szerepel a GSM-koncessziókból várt 20-25 milliárdos többlet, illetve a maradványok felhasználásának szigorítása, amelytől 55-60 milliárd megtakarítást remélnek. A fő tételek egyenként 130-135 milliárdos mérlegjavító hatásukkal a tartalékoknál végrehajtott zárolás és a PPP-projektek (autópálya).

Az EB szerint ugyan a GDP-dinamika elmaradhat a kormány által várt 4 százaléktól, ennek marginális bevételcsökkentő hatását azonban ellensúlyozza a tervezettnél alacsonyabb infláció és a magasabb reálbérek miatt növekvő fogyasztásból származó adó - legalábbis Budapest egyik érve ez volt a hiányterv betartása mellett. Az intézkedések egy része csak egyszeri beavatkozásnak tekinthető, de több - köztük a játékadó emelése - a 2006-os egyenleg teljesítését is segíti - véli az EB. Ezzel együtt szükségesnek tartják a kiadások lefaragását, ám az ilyen irányú elképzelések egyelőre nem kristályosodtak ki - a jövő évi, a GDP 1 százalékát kitevő adócsökkentés miatt pedig nélkülözhetetlen ez a lépés.

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.

Visszatérés a paradicsomba

Egy újabb kaland előszobájába léptünk, mikor kis kocsink megindult Christchurch felé.