Sztrádakartell: kezdődik a kártérítési per

2008.01.03. 12:52
Január 25-én tartják az első tárgyalást az állami sztrádaépítő által indított kártérítési eljárásokban, értesült az Index. A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. a versenyhivatal által kartellezés miatt 7 milliárd forintos bírsággal sújtott sztrádaépítő cégektől összesen 32 milliárdot követel vissza. A cégek szerint sokat és jogtalanul, ezért került az ügy a bíróságra.

Öt cégtől, a Strabagtól, a Colas-csoporthoz tartozó Egút és Debmút, valamint a Hídépítő és a Betonút alkotta konzorciumoktól követeli az összesen 32 milliárdos kártérítést a NIF. Az állami sztrádaberuházó még szeptemberben fogalmazta meg a követelését. A pénzek kifizetését válaszlevelében mind az öt vállalat elutasította, "mind összegében, mind jogalapjában kétségbe vonták a követelést" – fogalmazott kérdésünkre Reményik Kálmán, a NIF elnök-vezérigazgatója.

Öt cég, három per, két időpont

Az állami cég ezért bírósági eljárást indított a cégek ellen. A bíróság nem egyesítette az eljárásokat, mivel három különböző közbeszerzési tenderről van szó, ugyanakkor két ügyben már kiírták az első tárgyalási napot. Az Egút-Debmút konzorciuma elleni per első tárgyalását január 25-én tartják a konzorciumot vezető Egút székhelye szerinti, tehát egri bíróságon, mondta Reményik. Bár pontos adataink nincsenek arról, hogyan oszlik meg a kártérítési igény, ha a bevételek arányában kell visszafizetniük is, akkor nagyjából négymilliárd forintról lehet szó.

Ugyancsak megvan már az időpontja a Hídépítő és Betonút konzorciuma elleni pernek, ezt május 30-ra írta ki a fővárosi bíróság. Ugyancsak a fővárosban tárgyalják a Strabag elleni követelést, de az az ügy másik bíróhoz került, és még az első tárgyalás napját sem tűzték ki, mondta Reményik. Mindez megerősíti azokat a korábbi várakozásokat, hogy már az elsőfokú ítélet megszületéséig is eltelhet négy-öt év.

A versenyhivatal még 2003-ban indított vizsgálatot a 2002-ben kiírt, érvénytelenné nyilvánított, majd újból közzétett tenderek ügyében. A sztrádaépítő cégek az első, meghívásos pályázaton még nettó 109,4 milliárd forintos összesített árajánlatot adtak. A második, augusztusi pályázat már nyílt, előminősítéses tender volt. Ennek nyomán végül az 59,9 kilométernyi autópálya építésére összesen nettó 128,1 milliárd forintért szerződtek a Nemzeti Autópálya Rt. elnevezésű állami céggel, a mai NIF elődjével.

A kartellezett utak (forrás: GVH)
A kartellezett utak (forrás: GVH)

Három tenderrel, az M7/M70-es Becsehely-Letenye-Tornyiszentmiklós közötti, az M3-as Polgár-Görbeháza, valamint az M7-es Balatonszárszó-Ordacsehi szakaszára kiírt pályázatokkal foglalkozott a tavaly augusztusban jogerős bírósági végzéssel lezárt GVH-vizsgálat. A Fővárosi Bíróság helybenhagyta a GVH által korábban kirótt, összesen 7,043 milliárd forintos bírságot. Az ítélet az állami szereplők szerint megteremtette a jogalapját a NIF kártérítési igényének.

Akár tízmilliárdos kártérítés is lehet

A három útból a legdrágább a Balaton partján megépült 20 kilométer volt, amelyet 65 milliárdért, vagyis kilométerenként 3,25 milliárdért készített el a Hídépítő és a Betonút konzorciuma. A Polgár-Görbeháza 12 kilométere 18 milliárdba került, a kivitelező az egy cégcsoporthoz, a Colashoz tartozó Egút és a Debmút konzorciuma volt. Az M7/M70-es 44,8 milliárd forintba került a Strabag kivitelezésében, a másik két jelentkező 47 milliárdot meghaladó árat ajánlott (mindegyik áfa nélkül értendő).

A három beruházás összesen 128 milliárdjából a legnagyobb szeletet a Strabag hasította ki a maga 44,8 milliárdjával. A balatoni konzorciumban a Betonút nagyjából 60, a Hídépítő 40 százalékkal vett részt, így előbbi 40,2, míg utóbbi 24,9 milliárd forinthoz jutott. Az M3-as bevételén egyenlő arányban osztozott a két Colas-cég. A cégek a bevételek arányában kapták a 496 millió és a 2,47 milliárd forint közötti versenyhivatali bírságokat is, így nem meglepő, hogy a NIF a kártérítést is ezen az elven akarja bevasalni.

Ennek fényében számoltuk azt, hogy a Strabagtól nagyjából 11,2 milliárd forintot várnak vissza. A Betonútnak 10 milliárdot kellene visszafizetnie, a Hídépítőnek 6,2 milliárd forintot, míg az Egútra és a Debmútra nagyjából 2-2 milliárd forintot követelhet a NIF.